Felhő Ibolya: Budapest Főváros Levéltára - Levéltári dokumentáció 1. (Budapest, 1973)
III. A Levéltár iratanyaga
/1663/ 1756-1956 29,69 fm, Személyek 1756-1956 XIV. 1-30 Gyűjtemények 1092-1960 XV. 1-15 Térvtár Térképtár Megőrzésre a levéltárba utalt Iratok 1848-1965 1092-1960 1686-1966 1804-1966 4,20 ím. 24.000 db, 6.000 db, XXX1U. 1-4 1848-1965 265,27 fm. A Lévé kárunkban őrzött városi Iratanyag a városi önkormányzat gyakorlása során a városi szerveknél létrejött Iratokból áll az egyre jobban differenciálódó városi szervezet szerinti tagolásban. Az Iratokból sckszlnüen, életteljesen bontakozik ki előttünk a három város, 111. az egyesített főváros egész gazdasági, társadalmi fejlődése. A török alóli felszabadulástól az egyesítésig terjedő budai és pesti Iratokban a városok és lakói e korbell egész életét véglgte - kinthetjük: a városok követeinek az országgyűlésen való részvételét, szereplését, az évenkénti tlsztujltások lefolyását, a városon belüli társadalmi feszültségeket, amelyek gyakran a városi tanács elleni akciókban nyilvánultak meg, a városok felett felügyelet gyakorló kormányszékek: a magyar kamara és a helytartótanács irányító szerepét, rendelkezéseit, a városokra nehezedő közterhek /adó,katonás ág elszállásolása stb./ adminisztrálását, a katonaállltást, a városoknak a közellátás, köztisztaság, csatornázás, kövezés, közvi - lágitás, egészségügy, tűzrendészet, közbiztonság terén tett intézkedéseit, ár- és bérszabályozó, mértékhitelesítő tevékenységét, a városokban folyó köz- és magánépitkezéseket, a beépített terület és a lakosság számának növekedését, Buda kormányzati. Pest gazdasági központtá vallásának folyamatát, a kulturális élet eseményeit, a színházak működésének rendszeressé válását, a két város közti összekötettés biztosítására tett erőfeszítéseket /hajóhíd, majd állandó hid/, a városi haszonvételek /bormérés, pálinka- és sörfőzés , mészárszék, vámok stb,/ és egyéb jövedelmi források /háziadó, ingatlanok, fürdők, téglaégetők stb./ kezelését, bérbeadását, a váro-32
