Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 5. Testületek: Céhek és ipartársulatok, Egyházi szervek, Családok, Személyek, Gyűjtemények - Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1969)

XIV. SZEMÉLYEK

- 85" 4. 5. Az iratok a budai levéltár rendezése során, két részletben /1961 és 1966/ kerültek elo. 3. MÄJOHSZKY JÁNOS ÜGYVÉD IRATAI 1803-1353 1. Majorszky János 1803-ban született Mojsfalván /Trencsén m. / 1823-1827 közt a pesti papnövelde növendéke volt, ekkor kilépett és a pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egy ideig a budai gimnáziumban működött mint segéd tanár, közben sorra letette a jogi vizsgákat is, és ügyvédi képesitést szerzett. 1835-ben feleségül vette Valter Erzsébetet. A szabadságharcig és még utána is Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1856. aug. 27én halt meg. Az iratok születési, tanulmányi és szolgálati bizonyítványait, kis mértékben levelezését foglalják magukban. /Az 1853ban cs.kir. főtorvényszéki ülnökségért benyújtott kárvényének mellékletei./ Jelentós két 1848-ban, New Yorkban kelt levél, amelynek irója, "Ludwig" a magyar politikai eseményekről nyilatkozik. 2. Iratok 1303-1853 1 csomó Terjedelem: 0,03 ifm. 3. Az iratok eredeti /vörös ceruzás/ számozásuk rendjében vannak elhelyezve, ahogyan a kérvény mellékleteiként szerepeltek. Végül egy számozatlan irat foglal helyet.. 4. 5. A boritóként használt ujságlapra rájegyezték, hogy az iratok a 10.610/1853.sz. beadvány mellékletei voltak. 4. I3SEKUTZ LÁSZLÓ ÜGYVÉD IRATAI 1829-1956 1. Jsse'kutz László 1898-ban született Eperjesen. Katonai szolgálata után a miskolci jogakadémián tanult, és a szegedi egyetemen szerzett jogi doktorátust 1922-ben. Joggyakorlati éveit 1925-ben az ügyvédi és birói vizsga letételével fejezte be, és bejegyeztette magát a budapesti ügyvédi kamarába. Előbb mint alkalmazott, majd 1930-tól mint társ Szegho Zoltán ügyvádi irodáját vezette. A német megszállás