Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 5. Testületek: Céhek és ipartársulatok, Egyházi szervek, Családok, Személyek, Gyűjtemények - Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1969)

XIII. CSALÁDOK

- 72 lett érdekesek Toldy Ferenc s.k. levelei, az 1848-as választási és országgyűlési belépők, igazolványok, két "kézirat Garibaldiról, a hazai politikai helyzetről /1860/ és esküdtszéki meghivói /1868, 1870/. Hinka László /1845-1915/, az előbbi fia, pesti jogi tanulmányok után 1868-ban a Finanzprokurator ügyésze, 1870ben a pozsonyi pénzügyi ügyészség főnöke, 1875-ben a bp. kincstári jogügyigazgatóság előadója ill. osztályvezetője, 1878-ban /az előbbiekről lemondva/ a pécsi püspöki uradalom főügyésze, egyházmegyei alapitványi ügyész, később még pécsi káptalani ügyész is lett. Ezeket az állásait 1911-ben történt nyugdíjazásáig töltötte be. 1872ben Koller Adalbertát vette feleségül. Iratai elsősorban személyi iratok, de igen becses anyag van bennük a pécsi püspöki és káptalani uradalmak vagyonkezelésére vonatkozólag is /pl. a régi iratjegyzékek/. 1882 elején visszavonult az ügyvédi gyakorlattól. Hinka Miklós /1877- ?/, H. László fia, jogi tanulmányai után 1905-ben tett ügyvédi vizsgát, és Pécsett folytatta atyja ügyvédi gyakorlatát. 1913-ban Budapestre költözött, itt /előbb ideiglenes minőségben/ a fővárosi árvaszék segédfogalmazójává nevezték ki. Ilyen természetű működésének 1919-ig van nyoma. 1916-1926 között ügyvédi gyakorlatot folytatott. Iratai személyi természetűek. Feleségének neve Szombathelyi Margit. További pályájáról nem tudunk. A pécsi Hinka-iroda ügyvédi iratai között jelentősek a püspöknádasdi Szentháromság-szobor épitésével kapcsolatos számlák és periratok /1900-as évek/, a Pécsi Jótékony Kőegylet házépítésének dokumentumai /1905-1907/, a Caflischügyben mellékelt, a pécsi fogház udvari frontját ábrázoló fénykép /191Ö/, valamint a Jánd község legelőjével kapcsolatos iratváltás /1912/. A többi per jelentéktelen, de a legifjabb Hinka gyámi rendelvényeivel kapcsolatban számos budapesti árvára vonatkozó adat található köztük /utoljára a Tanácsköztársaság évéből/. A családi iratokat politikai és irodalomtörténeti szempontból .jelentős nyomt-atvány- és kéziratgyűjtemény egésziti ki, A nyomtatványok között található Verhovecz Miksa és társai bácsi filozófiai disszertációja /1770/, II. József jobbágypátense /1785/, magyar kereskedelmi társaság tervei /1791, 1825/, az udvari ágensek utasitása /1798/, I. Ferenc kiáltványai a napóleoni háborúk idejéből /1806, 1809, 1814/, Vegh Péter országbiró gyászjelentése /1807/, a nemesi felkelők felszerelésének jegyzéke /1809/, a párizsi békeszerződés egyes pontjai /1814/, táblázatok Európa országairól és az illir tengerpart községeiről /1815 ?, 1818/, Pest megyei rév-dijszabályzat /1834/» József nádor betegségére és halálára vonatkozó nyomtatványok, köztük Kossuth Lajos és Toldy Ferenc gyász-