Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 5. Testületek: Céhek és ipartársulatok, Egyházi szervek, Családok, Személyek, Gyűjtemények - Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1969)

IX. TESTÜLETEK /CÉHEK, IPARTÁRSULATOK/

- 28 g/ Az iratokat a századforduló idején évenkénti /esetleg kétéves anyagot felölelő/ dossziékba rendezték. Az 1890-es években bevezették a rendszeres iktatást, az egyes ügyeket azonban alapszámokhoz csatolták. így áz eredeti dossziékat magukban foglaló általános, időrendben rendezett iratok csomói után külön csomók tartalmazzák a következő ügyekre vonatkozó iratokat: ipargyakorlás, járdafpglalás, hirlapszál'litás, árszabályozás, munkásügyek, segélyalap, a Színművészeti Akadémia támogatása, igazolás /1920/, cukorügyek, a kávéközponttal való érintkezés, munkaközvetítés, tanonciskola, körlevelek, háborús ügyek, székházzal kapcsolatos ügyek. A jegyzőkönyvek között a társulat vagyonának ipartestületi átvételéről szóló utóirat található 1931-ből. Az ügyviteli iratokból 16 csomó az ipartestületi iratok rendezése során került elő 1968-ban. Szék az iratok nyers időrendben vannak elhelyezve, és további rendezés során egyesitve lesznek a többi irattal. 25. A PESTI KOVÁCS CÉH, MAJD BUDAPESTI KOVÁCS IPARTÁRSULAT KÖNYVEI 1852-1885 A pesti kovácsmesterek a kerékgyártókkal közös céhként 1695-ben nyerték első céhlevelüket I. Lipóttól. Kiváltságaikat Mária Terézia 1766-ban megerősítette. A kovácsmesterek 1832-ben I. Ferenctől nyert kiváltságlevél alapján önálló céhet alapitottak. a/ A munkában álló segédek könyve 1852-1857 1 kötet b/ A Kovács Ipartársulat Pénztár, könyve 1874-1885 1 " Terjedelem: 0,05 ifm. a/ A segédek könyve előnyomtatott lapokon a következő adatokat tartalmazza: a segéd neve, kihez szegődött munkába, mikor. A kötet lapjait a mesterek nevének nem szoros betűrendjében vezették, és minden mester /1-28/ tételszámot kapott. b/ A pénztárkönyv időrendben külön-külön lapokon tartalmazza a bevételi és kiadási tételeket.