Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 90 A bíróságon-a selejtezés után megmaradt iratok gyakran még időrendben is összekeverdtek. A ki nem selejtezett ügyekben az Ítéleteken kivül az előiratokat is megtartották, 1937-től kezdve pedig általában /de nem kivétel nélkül/ megőrizték legalább az Ítélet egy-egy példányát. Ennek következtében a központi járásbiróság iratai még rendezésre szorulnak. 2, Polgári peres, munkügyi és hagyatéki iratok 1914-1944 708 cs) mó Pőlajstromkonyv 1935-1944 93 kötet Mutatókartonok 1936-1944. 283 láda Terjedelem: 122,50 ifm. 3. Az iratanyag elvileg egykorú rendjében, évenként újra kezdődő növekvő folajstromszámok szerint van elhelyezve. A valóságban azonban a jelenlegi rendet az határozza meg, hogy az utódbiróság az iratokat több részletben adta át a levéltárnak. Az 1930-ig terjedő iratokhoz több reponenda-csomó csatlakozik az 1934-ig terjedő iratok átadásának idejéből, majd az 1944-ig nyúló iratanyag beszállitása ismét 1914-ig visszanyúló peres és hagyatéki iratok jelentős mennyiségét tette hozzáférhetővé. A konkrét ügyek megtalálásának tehát jelenleg egyetlen eszköze az iratjegyzék, mely a selejtezésnél megtartott ügyeket csomónként, ezeken belül főlajstrom számok rendjében, a felek nevét feltüntetve sorolja fel. A központi járásbiróság segédkönyveit már a JÜSZ rendelkezéseinek megfeleően vezették. Az un. "nagy járásbiróságnál", ahol háromnál több biró működött, a következő irodák működtek: folajstromiroda, központi iroda, különirodák és az irattár. A polgári peres és nem peres ügyekről egyetlen főlajstromot vezettek, melybe azonban nem tartoztak az elnöki és a telekkönyvi ügyek. Minden évben uj főlajstromot kellett kezdeni. Ennek rovatai: az érkezés hónapja és napja, folajstromszam, vagyonjogi kereset, váltó, kereskedelmi i