Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 7 - , adó elveket /42.200/1914. I.M.sz. rend,, TÜSZ. 107-113.§§/ vezette be. Ezek alapján az elnöki ügyeket tárgyi össze-, tartozásuk szerint állandó főcsoportokra kellett osztani, melyek személyenként vagy területenként alcsoportokra osz~

v lottak. A főcsoportokat római folyószámokkal, az alcsoportokat az ABC nagy betűivel látták el, A csoportokat a tábla elnöke állapította meg, figyelemmel a TÜSZ 107. §-ában megadott mintára, A csoportbeosztást tartalmazó táblázatot az elnöki irodában kifüggesztették. Ha uj ügyfajta keletkezett, ebből a biróság uj főcsoportot alakithatott. Az elnöki ügyek egy-egy alcsoportját külön iratboritékban kezelték, ezen belül minden irat sorszámot kapott, Uj év kezdete csak akkor kivánta meg uj iratborit ék nyitását 1-. gyei kezdődő sorszámmal, ha az alcsoportban az addigi iratok száma elérte a százat, A beérkezés idejét és az ügy számát /pl* 1910. El» III. B. 2,/ minden iratra rávezették. Az elnöki ügyekről vezetett mutatókönyvet a TÜSZ, 111.§-a értelmében Öt évre kellett méretezni, A mutatóba minden iratot tárgya és a benne előforduló név szerint is bevezették; ha az ügy több tárgyra vagy személyre vonatkozott, minden egyes tárgy és személy szerint is, ( t A budapesti kir. Ítélőtábla elnöki ügyeinek fő- és alcsoportbeosztása időről-időre változott. 1891-től kezdve a főcsoportokat római, az alcsoportokat arab számmal jelölték flieg, 1914 után pedig az idézett rendelet szerint i módon. A csoportok alábbi beosztása egyben az elnöki ügyek változatos tárgykörét is bemutatja.