Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

74 A járásbíróság telekkönyvi iratainak töredéke .1920-1949 2 csomó Telekkönyvi irattári sorkönyv 1907-1910,1914 3 csomó Terjedelem: 15,76 lfm. A budai telekjegyzőkönyvek anyaga rendkivül hiányos. A cs. kir. bíróságoknál megkezdett rend szerint, A, B és C lapon /birtokállási, tulajdoni és teherlap/ tüntetik fel az egyes ingatlanok állagát, tulajdonviszonyait és a rájuk kebelezett terheket. A telekjegyzőkönyveket eredetileg a tulajdonosok neve szerint állították sorszámrendbe, és jelenlegis e sorszámok szerint helyezkednek el. Az 1895-től szerkesztett uj, "Buda városrészi" telekkönyvi betétek immár sokkal teljesebb anyaga egységesen az ingatlan fekvését veszi a számozás alapjául. A folyószám előtt B jelzés különbözteti meg a betéteket az óbudaiaktól. Az egyes betétek előre nyomtatott A, B és C lapokból tevődnek össze . A betétek utalnak a régi telekkönyvi számra, a birtokállási lapon olvas-ható záradék pedig azt a számot adja meg, amelyet az ingatlan az 1921-i újraszerkesztésnél a dunajobbparti t elekkönyvi betétek között kapott, JSz a sorozat 1921gyel lezárul. Az 1921-ben felfektetett uj telekkönyvi betétek zömükben még használatban vannak» Itt csak azokat őrizzük, amelyek valamilyen okból megszűntek, vagy fölöslegessé váltak. Rendszerük a "Buda városrészi" betétekével azonos. A földrészletlajstrom a helyrajzi számok rendjében /1-23,800/ a vonatkozó telekkönyvi betét és térképszelvény számát tünteti fel. A Margitsziget telekkönyvi betétje a budaiakhoz hasonló szerkezetű, igy magában foglalja az 1850-es évekre visszanyúló telekjegyzőkönyveket is. Mint az előzők, ez is A, B és C lapokra tagozódik. v *