Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 70 ti.törvényszékbe /fent 2. tétel/. Ezért a 23,005/1875. I.M. sz, rendelet a főváros dunajobbparti részének: telekkönyvi hatóságát az I-II. /1877-től I-III./ kerületi járásbíróságra ruházta át, E bíróság telekkönyvi működésén nem változtatott az 1912:LIV. "te. 11.§-ának rendelkezése, mely a Pp. életbelépésének napjától kezdve a telekkönyvi hatóságot elvileg is a kir, járásbíróságokra ruházta át. A törvény értelmében 1915. január 1-től a dunabálparti teriile ten, is megszűnt a kir. törvényszék telekkönyvi hatásköre, s ezt a budapesti központi járásbíróság vette át. A telekkönyveket tehát ezután a budai oldalon az I-III. ker. járásbiróság mellett, a pestin a bp, központi járásbíróság mellett működő telekkönyvi hivatal vezette tovább. A régi telekjegyzőkönyveket ekkor már.az 1886:XXIX. te. és az azt kiegészítő jogszabályok /egységes szerkezetben 1. a 19,665/1893. I.M. sz. rendelet függelékében/ alapján szerkesztett, előre nyomtatott ivekből álló telekkönyvi betétek váltották fel. 1 \ Az 1949:9. tvr. és a 177,000/1950. I.M. sz. rendelet értelmében a budai és a pesti járásbiróság 1951* január 1-ével "budapesti központi járásbíróság" néven egyesűit. Minthogy a ma is használt telekkönyvek természetesen még a fővárosi'bíróságoknál találhatók, a telekkönyvi szervezés ujabb lépéseit /decentralizálás/ itt nem érintjük. 6. A BUDAPESTI I-III. KERÜLETI KIR. JÁRÁSBÍRÓSÁG IRATAI * 1871-1949 Az 1871-ben felállított budai és óbudai járásbíróságok egyesítésével a 3013/1877. I.M. sz, rendelet szervezte meg az I-III, kerületi kir. járásbíróságot, mely a budai oldal és Szentendre alsófoku polgári és büntető bírósága volt. Büntető hatáskörét /melyet egy erre kijelölt birája uyán látott el/ 1890-ben, a