Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)
KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/
- 56 A kereskedelmi törvényszék legjelentősebb hagyatékát, a cégbíróságig iratokat /cégbejegyzéseket/ egyelőre a Fővárosi •Bíróság őrzi. 5. A BUDAIÉ STI KIR. BŰNTBTŐTÖRVÉNYSZÉK IRATAI 1897-1945 Az 1895:XLIV, te. felállította a budapesti kir; bűnt et őt örvényszéket, mely az" 54,651/1895. I.M, sz, rendelet értelmében 1896. január 1-én kezdte meg működését. Az addig a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe tartozott bűnvádi és jövedéki kihágási Ügyek átkerültek az uj biróság hatáskörébe. A bp. büntetőtÖrvényszék.fellebbviteli fóruma lett a budapesti büntető járásbíróságnak, elnöke felügyeleti hatóságot gyakorolt az emiitett járásbíróság működése fölött. , A büntetőtörvényszék mint egyes- vagy mint társasbiróság /hármas tanácsban/ járt el. A tanácsokon kivül egyéb szervei voltak: a vizsgálóbíró, a vádtanács /az 1897:XXXIV, te. 8/ §-a értelmében, 1899-tol kezdve az ^évenként kijelölt elnökből és. két bíróból állott/, a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa /az 1913:VII. te. 35. §-a értelmében/, a törvényszék ötös tanácsa, a gyorsított bűnvádi eljárás alá tartozó ügyekben /1915 :XÍX,te, 16.§/,valamint az öt tagból alakított rögtönitélő biróság, A fegyelmi hatáskört a törvényszék fegyelmi birósága látta el /1» alább 5/2 tétel/, mely az elnökből vagy helyetteséből és 12 itélőbiróből állott. Az 1897:XXXIII, te. l.§-a a törvényszékek mellett esküdtbiróságokat szervezett, melyek 1900-ban kezdték meg működésüket, A birói tanácsból ps az esküdtszékből /12 esküdt/ álló esküdtbíróságok működését 1918-ban felfüggesztették, s a Horthy-korszakban nem élesztették újjá. Az iratanyag hiányossága folytán az esküdtbiráskodásnak a bp, kir, bűnt et őt örvényszéknél alig maradt nyoma»