Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 41 2, Polgári perek iratai Í872-1935 909 csomó Románnyelvü Ítéletek /tolmácsvizsga anyaga/ 1937-1939 1 csomó Főlajstromkönyvek .' 1915-1935 198 kötet Mutatókönyvek 1915-1935 88 kötet Hagyatéki mutatók. . 1873-1878 6 kötet MÁV mutató 1918-1937 1,kötet Irattári sorkönyv 1933-1935' 1 kötet Terjedelem: 207,65 ifm. 3. A polgári perek iratai 1872-1914 közt tárgyi kútfők, ill* irattári osztályok szerint, 1915-től a folajstromszámok rendjében helyezkednek el» Az utóbbi anyag is hiányos: az 1915* év 61,000/Pp. előtti/, az

/

1917-1919. és 1933-1935. évkorok 30,-001. főlajstromszámmal kezdődnek. A polgári perek, amelyeket a kerületi, később az I-III. ker, és a bp. központi járásbiróságtól fellebbeztek a törvényszékre, az 1-gyel kezdődő lajstromszámok alatt találhatók. Itt kapott helyet az egyetlen fennmaradt, VI» 776/1907. az. telekkönyvi irat is. A bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt területekről származó', de a román biróságokon hozott Ítéletek /1937-1939/ a . birósági tolmácsok vizsgaanyagául szolgáltak. Irattári rendjük megbomlott, A folajstromkönyvek a következő adatokat tartalmazzák: az érkezés kelte, folajstromszám, a per jellege /a 3-14. rovat valamelyikében/, vezérszó, az ügykönyv jele, különiroda, tanács vagy egyesbiró megjelölése, más hatósághoz küldés vagy az irattárba utalás kelte, utóiratok, észrevételek. A tanács száma.Budapesten a P. jelzés elé került /arab számmal/; külön Pf. vagy Pkf. ügykönyvet nem vezettek. A mutatókönyveket évenként újra kellett kezdeni. A mutató három rovatot tartalmazott, ezek: a vezérszó /peres ügyben az alperes, végrehajtási ügyben a végrehajtást szenvedő, csődügyben a közadós, hagyatéki ügyben az örökhagyó, egyéb