Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

-Ol ról. Az 1871:

XXXI« te. rendszerében a telekkönyvi hatóság a kir. törvényszékeket illette meg, a telekkönyveket pedig a mellettük felállitott telekhivatalok vezették. Ennek alapján a rövid életű budai törvényszék 1875-ig, a pesti /budapesti/ törvényszék pedig 1914 végéig gyakorolta a telekkönyvi hatóságot. Ezekben az években a telekkönyvek vezetése és a vele kapcsolatos teendők a budapesti I-III, kerületi, illetve központi járásbíróságokra szálltak át, /Erről az alábbi 6-13, tétel összefoglaló bevezetésében részletesen lesz szó,/ Minthogy a telekjegyzőkönyvek, illetve telekkönyvi betétek meg nem bonthatók, ezeket segédleteikkel együtt az emiitett két járásbíróság anyagában tartjuk nyilván, A budapesti kir. törvényszék telekkönyvi irataiból véletlenül fennmaradt egyetlen csomót /1907ből/ a peres iratok köz-ött helyeztük el, ' • . ' • -• i 2/1 Elnöki iratok 1896-1943 1« A BUSZ 58. §-a/elvileg már a 3436/1874. I.M.B. sz. rendelet 49» §-a/ alapján az elnöki ügyeket a bp. kir» törvényszéken is elkülönítették, róluk külön iktatókönyvet és betűrendes mutatókönyvet vezettek. Az irattárban a BUSZ 232. §-a értelmében a "hivatali ügyek: felsőbb rendeletek, az eljárást vagy az ügyvitelt szabályozó leiratok és szolgálati ügyek" az I. osztályba.kerültek. Az elnöki és a fegyelmi ügyek külön kezelését a 42.200/1914. I.M. sz. rendelet /TÜSZ/ 14. §-a is fenntartotta, egyébként az egységes főlajstromrendszert vezette be. 107-111. §-aiban megállapította az elnöki ügyek csoportosítását, iratboritékának és gyüjtőivének formáját, az ügyszámot, és szabályozta az elnöki mutatókönyv vezetését, A bp. kir. törvényszék elnöki ügyei a TÜSZ•előtti időszakból csak töredékesen maradtak fenn, azután is csak egyes csoportok anyaga kerülte el a selejtezést. A töredékes iratok-