Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 2 Ítélőtábla nemcsak az ország legnagyobb területű, hanem súlyra és jelentőségre vezető szerepű fóruma is lett /alább 1» tétel/. Ugyancsak a főváros fejlődéséből következett a járásbíróságok hálózatának csak itt megtalálható kiépittése /alább 613. tétel/. Amikor a XX. században a törvényhozás igyekezett a szociális problémákat a maga felemás módján megoldani, a xnunkásbiztositási /utóbb: társadalombiztositási/ biróságok is Budapesten fejtettek ki másutt is példaadó működést, s anyaguk még ma is számos tanulsággal szolgál /alább 14-16. tétel/. A vádhatóságok tekintetében a budapesti kir. főügyészség /alább 17. tétel/ jelentősége vetekedett a budapesti tábláéval, a budapesti kir, ügyészség pedig /alább 18, tétel/ nemcsak a fővárosi kriminalitás, hanem a sajtótermékek utólagos cenzúrája, révén is kiemelkedett az ország hasonló szervei közül, Ennek az anyagnak a fontosságát növeli az a tény is, hogy az Országos Levéltár anyagának nem egy izben történt sajnálatos megcsonkulása folytán sokszor csak' a Fővárosi Levéltárban lehet a Kúriáig felvitt ügyek lefolyását nyomon követni. Amikor ezt a gazdag forrásanyagot a kutatás számára most elaőizben mutatjuk be, kiadványunk szerkezetét ahhoz az országosan kötelező szkémához igazitjuk, mely a következő cimen jelent meg: "A területi levéltárak fondjegyzékei 1, rész, • Bevezetés /Szerkesztési alapelvek/". /Budapest 1962./ Bz a mii tagolja az emiitett levéltárak anyagát két nagy periódusra: feudális és kapitalista, valamint szocialista korra, ez adja meg a fondcsoportok római /a jelen esetben VII./ számjelzését és a tipikus fondoknak juttatott számkereteket, A kapitalista korra nézve a biróságok és ügyészségek számkerete 1-100, a büntető- és javítóintézeteké 101-150, a közjegyzőké 151-től szükség szerint »> így a továbbiakban a -számozás során megfigyelhető ugrások nem hiányokra, hanem a fenti keretekhez való alkalmazkodásra utalnak. Nem hallgathatjuk el azt a meggyőződésünket, hogy a "Szerkesztési alapelvek" beosztása sokszor mechanikus, igy a korszakhatárok tekintetében /1848, 194 5/ szembe .kerül az iratok organikus egységével. Alább tehát a fondók év-