Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 25 két fél nevét vette alapul. Szoros betűrend helyett a kezdőbetűt követő magánhangzó alapján csoportokat alakítottak ki /plé Ba-Bo/, egyes gyakoribb neveknek külön -oldalát nyitottak. A mutatókönyv a vezérszó után a per tárgyát, a táblai és az elsőfokú iktatószámot /folajstromszámot/ tünteti fel. A kérőlapon elegendő az évet és a táblai főlajstromszámot megjelölni. A mutatókönyvek sorozata hiányosan került a levéltárba, igy 1937: A-F, M-R, 1938: M-R, 1940: S-Z, 1943: A-F és az öszszes 1945-1946 évi kötet hiányzik. Az 1935: M-R kötet pótlása a levéltárban történt meg. Az iktatókönyvek és főlajstromkönyvek, valamint az irattári sorkönyvek /melyek az iktató, ill. folajstromszámról az irattári számra utalnak/ a kutatásnál nem használhatók. 5. A folyamatban lévő ügyek iratainak hollétét feltüntető tájékoztatókönyveket, melyeknek történeti értékük nem volt /1916-1950 közt 381 kötet/ a levéltár 196l-ben kiselejtezte. 1/5 Jövedéki kihagási ügyek iratai 1936-1942 1. A jövedéki, kihagási biróságok ügyviteli szabályait a 14,600/ 191.6, I.M, sz. rendelet állapitotta meg. A levéltárban őrzött iratanyag azonban csak az uj jövedéki büntetőeljárást szabályozó 31,000/1928. I.M. sz. rendelet hatályának idejéből való, S jogszabály 24, §-a szerint a kir, törvényszékek /tehát a bp» kir. büntetőtörvényszék/ jövedéki kihágások tárgyában kiszabott ítéletei elleni fellebbvitel ügyét a kir. Ítélőtáblának az. elnök által kijelölt tanácsa birálta el. Tanácsülésben kellett dönteni akkor is, ha az Ítélőtábla büntetőparancsot vizsgált felül.