Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 19 1944-194 5 és 1947-1948 évek ilyen természetű ügyei közös csomóban vannak. 4. A kutatáshoz a folyamatosan meglévő mutatót lehet használni. 1926-ig bezárólag a mutató az iktatóval' közös kötetben található, tehát az illető év iktató-mutatóját kell kérni. 1927-től kezdve a lajstromot és a mutatót különválasztották, tehát csak az utóbbit

1 kell kérni. A kérőlapon a Pgy. jelzésen kivül a lajstromszámot és az évszámot kell megadni. 1/3 Tanácsülési jegyzőkönyvek 1891-1950 1. A 429I/I89I. I.M.E. sz.,'rendelet értelmében /330-339. §§/ a budapesti kir. Ítélőtábla két szakosztályból, a polgári és büntető ügyek szakosztályából állott,- A polgári szakosztályban külön szaktanácsokat kellett alakitani /a szükséghez képest többet is/: 1. a közpolgári ügyekre /ezeknek egyike tárgyalta a bányaügyeket is/, 2. az úrbéri ügyekre, 3. a váltó-, kereskedelmi és csőügyekre, a kivételes bíróságok által elintézett és azoktól fellebbvi'tt ügyek elintézésére, A büntető szakosztályban az egyik tanács intézte el a pénzügyi kihágási ügyeket is, A szaktanácsokba elnököt /tanácsvezetőt/, birákat és tanácsjegyzőt az Ítélőtábla elnöke rendelt "ki; a birákat időszakonként áthelyezhette, de ugy, hogy a szaktanács többsége az illető ügyekben legalább egy évi gyakorlattal rendelkező birákból álljon, A tanácsokat minden év végén újjá kellett .alakitani a következő év egész tartamára, A tanácsülésekről a tanácsjegyző vezette a jegyzőkönyvet, melynek bevezetése a biróság megnevezését, az ülés napját, a résztvett elnök, birák és tanácsjegyző nevét tartalmazta.