Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 17 jegyzékét /1940-I950/, a személyzet név- és lakásmutatóját az 1940-es évekből, továbbá még további kutatással megállapítandó hovátartozásu vegyes személyzeti iratokat, közöttük az igazolási iratokat és névsorokat /1945-1950/. Az iktatókönyv a BUSZ 113.§-a értelmében három rovatot tartalmazott: 1. a beadvány iktatószáma, az előirat száma és az előadó neve, 2. a beadvány példányainak és felzeteinek száma, az esetleges mellékletek, a félnek, ill. a küldő hatóságnak a megnevezése és a tárgy rövid kivonata. Az iktatókönyvek sorozata az 1891-1914 közötti időből maradt fenn, A bp. kir. Ítélőtábla nagy forgalma következtében egy esztendő elnöki iratait legalább egy, rendesen két kötet foglalja magában. A 68,700/1914. I.M. sz. rendelet'33, §-a értelmében az elnöki iktatókönyv megszűnt. A mutatókönyvek 1914-ig egy-egy év anyagát, ezután egyes évkorok elnöki iratait ölelik fel /1915-1921, 1921-1927, I927-I93O, 1931-1935, 1936-1941, 1942-1946/. Az 1947-i i|^ tatókönyv az utolsó, mely a levéltár őrizetébe került. A mutatókat a sürgetések mutatója, a miniszteri számok mutatója, az utóiratok könyve és- az irattári sorkönyv egeszitik ki, a 2, pontban jelzett évkörből. 4. Az elnöki iratok 1947-ig a mutatóköhyvek alapján, azon t ul a fent adott tétellajstrom szerint kivánt csomó átnézésével kutathatók. 1/2 Fegyelmi iratok 1891-1950 1 1. A fegyelmi ügyekről a bp. kir. Ítélőtáblánál a BUSZ 340. •§-a értelmében külön iktatókönyvet kellett vezetni, de a fegyelmi ügyek iratait az elnöki iroda őrizte. 1891-ben ezek