Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 154 ,belül jelenteniük kellett az irodájukban foglalkoztatott munkaerőket, majd a miniszter egyénenként közölte velük, kivánjáe őket állami szolgálatba átvenni, vagy sem. Az átvetteknek ismét nyolc napon belül kellett nyilatkozniuk arról, hogy a miniszter értesítésében közölt állásra és módozatok mellett *• állami szolgálatba lépnek-e. Az állami szolgálatba átvett közjegyzőnek addigi minőségében folytatott működése az átvételre vonatkozó határozat kézbesitését követő hónap végével szűnt meg; attól kezdve mint állami alkalmazott teljesített szolgálatot. Az idézett kormányrendeletet módositó 4.173/1949, /VII. 31./ Korm. sz, rendelet a fentieket nem érintette, a Közjegyezők és Közjegyzőjelöltek Nyugdíjintézetének megszűnését pedig 1949. szept. 30-ára tűzte ki. A kormányrendelet végrehajtása tárgyában'kiadótt 76,000/1949. /IX. 27./ I.M. sz. rendélet a közjegyzői kamarák működésének folytatását lehetővé tette mindaddig, mig területükön állami szolgálatba át nem vett közjegyző működött. Ez is mutatja a kormányrendelet végrehajtásának elhúzódását. A budapesti kamaránál vezetett Közjegyzők névkönyvébe az egyes közjegyzők addigi minőségükben, való működésének megszűnését általában az 1949, év végének vagy az 19 50. év elejének valamelyik napjával jegyezték be. Ugyancsak feltüntették azt a tényt, hogy az illető közjegyző átkerült-e az állami szolgálatba vagy sem. A közjegyzői szervezet 1949-1950-ben történt államosításakor az igazságügyminiszter rendeletére a nagybudapesti közjegyzői irodákban őrzött iratokat a fővárosi Biróság Markó utcai épületében gyűjtötték össze. Sz nagy keveredéssel, sőt iratpusztitással járt, mert az addig nem selejtezett közjegyzői iratokat a tiltó I.M. rendelkezés ellenére durván selejtezték, a segédkönyveket pedig összekeverték. Miután 1956. febr. 15ével megszűnt a külön közjegyzői iratkezelés, a Budapesti Állami Közjegyzők Irodája lépéseket tett a régebbi iratanyag átadására, A levéltár 1958-ban 1929-ig vette át mind a már megszűnt, mind az akkor még működő közjegyzői irodák anyagát, 1965-ben pedig 1944-ig bezárólag. Az 1929-ben működött közI