Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)
KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/
- 141 polgár lehetett, aki feddhetetlen jellemű, csőd vagy gondnokság alatt nem áll, az állam hivatalos nyelvét teljesen birja, az ügyvédi vagy gyakorlati birói vizsgát sikerrel letette, és két évi közjegyzői gyakorlatot igazolt. A törvény részletesen szabályozta az összeférhetetlenséget* A közjegyzők számát és székhelyét az illetékes közjegyzői kamara meghallgatása után az igazságügyminiszter határozta meg /Budapestre 1« alább/. Az állások betöltése pályázat utján történt; a kinevezés után a közjegyző biztosítékot tett le /Budapesten 7000 forint értékben/, az illetékes törvényszék nyilvános ülésén hivatali •' esküt tett, bemutatta pecsétjét és hitelesítendő névaláírását, majd közzétette irodája megnyitásénak napját. A kinevezés a közokiratoknak csak magyar nyelven való kiállítására.jogosította fel, más nyelvre megfelelő nyelvtudás alapján az igazségügyminiszter adhatott engedélyt. Az 1886: VII. te, az ügyvédi és birói vizsga letételén kivül három évi gyakorlathoz /illetve négy évi birói, ügyészi vagy ügyvédi működéshez/ kötötte a közjegyzői kinevezést; ezenkívül megkövetelte, hogy a közjegyző ne legyen bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve, nyereségvágyból eredő bűncselekmény miatt elitélve, ne álljon hivatalvesztési Ítélet hatálya alatt. A gyakorlatot közjegyzőjelöltkén\ lehetett megszerezni; ennek feltétele volt a jogvégzettség és legalább az első jogtudományi szigorlat.let étele» Az ügyvédi ^agy birói vizsgát tett jelölt egy, ill, két évi gyakorlat után, a közjegyzői kamara jóváhagyásával főnökét távollét vagy betegség esetén helyettesíthette. Akadályoztatás esetén a kamara rendelt helyettest. Az 1886: VII. te.emellett jelentősen kiterjesztette azoknak a jogügyleteknek a körét, amelyekben az érvényességhez közokiratot kivánt meg; elrendelte továbbá, hogy a biróságok vagy gyámhatóságok hatáskörébe tartozó hagyatéki ügyekben az örökösödési tárgyalás vezetését, a hitbizományi javak leltározását, a fontosabb végrehajtási cselekményeket közjegyzőre kell, a fontosabb csődtömegek leltározását pedig közjegyzőre lehet bizni.
