Bónis György: Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 4. A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. Kapitalista és szocialista korszak -Levéltári alapleltárak II. (Kézirat. Budapest, 1961)

KAPITALISTA KOR /VII. FONDCSOPORT/

- 136 Megfigyelőintézeti törzskönyvek I9II-I944 6 kötet Értesitő jegyzékek 1912-1944 226 csomó Törzskönyvi mutatók 1918-1941 18 kötet Nyilvántartások 1902-1944 60 kötet Fegyőri szolgálati könyvek, gazdasági ügyviteli könyvek 1896-1944 I67 kötet Terjedelem: 81,80 ifm« 3. Az ügyviteli iratokat egyenként irattári alapszáramai látták el, és mindegyiket külön borítékba helyezték« Az Országos Börtönben erősen átselejtezett iratanyag az alapszámok rendjében, eredeti dobozaiban van elhelyezve, szémrendje még felülvizsgálásra szorul. Általában az un, vegyes iktatást követték, vagyis a személyi állományra /fegyőrök stb./ és az elitéltekre vonatkozó iratokat nem választották külön, I9I8ból csak a fegyőrök, 1919-bŐl csak a fegyőrök és tisztviselők ügyeira vonatkozó iratok kerültek a levéltárba. Az iratokhoz 1897-1899 közt iktatókönyvek, 1908-tol külön kötetekben vezetett iktatókönyvek ée rautatókönyvek állnak rendelkezésre« Évente 2-3 kötet iktató és 1 kötet mutató telt be. Az 1917 előtti segédkönyvek iratok hiján kutatásra nem használhatók« A törzskönyvek a büntetés súlya /fegyenc, rab, fogoly/, ill. a különleges szempontok szerint /fiatalkorúak, megfigyelő intézetbe utaltak/ szerint tagozódnak« Évenként ujra kezdődő törzskönyvi számok szerint á letartóztatottak részletes személyi adatait, az adott és előző büntetéseire, beszállítására, szabadulására vonatkozó adatokat adják meg; történeti becsük sokkal nagyobb, mint az ügyviteli iratoké« Mutatóik csak 1941-ig kerültek a levéltárba. Az értesitő jegyzékek, melyekkel a letartóztatott egyént a fogházba bekisérték, a törzskönyvi bejegyzések alapjául szolgáltak, s nyomtatott rovatokban az utóbbiakkal megegyező adatokat tartalmaznak«