Ort János - Szekeres József: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)

I. BUDAPEST FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEINEK LEVÉLTÁRA - A) KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEK IRATAI

volt. Áz 1930 : XVIII. te. gyökeres átalakítást'hozott, mely szerint a törvény hatos ági bizottság tagjai az összes választók közül választott 150 tag. az érdekképviseleti csoportok köréből választott 18 tag és a vitézi törzsszék egy kiküldöttje, 32 örökös tag. továbbá a hivatali állásuknál fogva tagok (20) és a szakszerűség képviselői (10). 1945. évben a 7460/1945. ME. sz, rendelet intézkedett a törvényhatósági bizottság megválasztásáról. 1950. év januárjától a törvényhatósági bizottság jogkörét a tanácsok megalakulásáig a Képviseleti Bizottság gyakorolja. A löv. törvény (1872 : XXXVI. te. 67. §) értelmében a törvényhatósági bizottság a közgyűlés határozatainak előkészítésére a közgyűlés elé tartozó ügyek ágazatai szerint több állandó szakbizottságot alakit s egyes ügyekre külön bizottságokat is küldhet ki. A bizottságok elé szabályrendeletben meghatározott vagy a közgyűlés, illetve a tanács által hozzájuk utasított ügyek tartoztak. Hatáskörük csak véleményadásra terjedt ki, melyet jelentésbe foglalva a tanácshoz küldenek, mely azt saját véloméns^e kíséretében a közgyűlés elé terjeszti. Az 1873. évi íöv. szervezési szabályzat 14 szak- és Külön-bizottmányt állit lel, a bizottmányok elnöke az alpolgármester vagy ügyosztályvezető tanácsnok, tagjai szaktisztviselők és a törvényhatósági bizottság választott 10--40 tagja. A tagok száma bizottmányon kint változott. A főváros szervezési szabályzata módosulásával 1885-től a szak- és külön-bizottnányok száma részben uj bizottmányok szervezésével, részbon a régi bizottmányok ügyköre uj felosztásával szaporodott. Az 1930 : XVIII. te. 33. §-a az állandó szakbizottságok számát a közigazgatási ügyosztályok számának megfelelően állapította meg. A szakbizottságok tagjainak száma előírás szerint 9-15-ig terjed, A szakbizottságokat a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül alakította : elnökét a törvényhatósági bizottság tagjai közül választják, előadóit a törvényhatóság tisztviselői közül a polgármester jelöli ki. Egyes fontosabb ügyek előkészítésére a törvényhatósági bizottság továbbra is külön bizottságokat küldött ki. Az állandó szakbizottságok és külön-bisottságok ügyrendjét a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapította meg. Külön meg említendők az un. házibizottságok, melyeket a fővárosi tanács a közgyűlés elé nem tartozó ügyek előkészítésében való közreműködésre a törvényhatósági bizottság tagjaiból, valamint külső szakemberekből alaldtott. Hatáskörük túlnyomórészt a véleményadásra terjedt ügy az állandó, mint házi bizottságok kebelükből albizottságokat alakíthattak. Az albizottságok feladata a bizottságok részére az ügyek előkészítése volt. A bizottságok üléséről rövid ülé^jogyzökönyvek készültek, melyek az illetékes ügyosztályban őriztette le A bizottságok völemcnyezosövel kapcsolatos iratok az illetékes ügyosztályi irattárak ügyirataiban találhatók. Ülésjegyzökönyvoken kívüli iratai ügykörének megfelelően a népszínházi és képzőművészeti bizottmánynak, a járvány- és segélyező bizottságoknak maradtak fenn. 4/1 Közgyűlési jegyzökönyvek és iratok %" 1873-4949 1. , A főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésén tárgyalt ügyek ügyiratai és a közgyűlési ülésjegyzőkönyvek eredeti hitelesített példányai a törvényekben és szabályrendeletekben közgyűlési hatáskörbe utalt összes ügyekben. A közgyűlési ügyek iratai a tanácsi ügyosz16