Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
I. BUDA SZ.KIR. FŐVÁROS LEVÉLTÁRA
16 tás és bíráskodás apróbb ügyeit a külvárosi birák intézték. Az árvák gazdasági Ügyelt a gyámhivatal, az adóügyeket as adóhivatal, a telekügyeket a telekhivatal, a pénzügyeket a kamarai hivatal, a gazdálkodást az alkamarai hivatal intégte» A közigazgatás differenciálódása folytán a fontosabb hivatalok mellett még kisebb jelentőség! hivatalok /pl. tizedhivatal,mérleghivatal/ is kialakultak. A városi tanács tehát ilyen helyet foglalt el az országos, illetve a városi közigazgatás hierarchiájában. A tanács működésének legfontosabb fóruma a tanácsülés volt, amelyen a polgármester vagy helyettese elnökölt. A tanácsülésen a város ügyeiről a tanácsnokok szavazati többségével döntöttek és ezt a ténykedést jegyzőkönyvbe jegyezték fel. AZ ítt tárgyalt ügyek elintézése, a szakszerű hivatali munka a városi főjegyző vezetése alatt álló tanácsi kancellária feladata volt. A tanács /tanácsülés és tanácsi kancellária/ intézkedési illetve illetékességi körének pontosabb körülhatárolása nem könnyű dolog. Nehéz megvonni a határt pl. az 1686-tól 1848-ig nagyjából egységesnek mondható közigazgatási korszakban a tanács és a tanács alá rendelt hivatalok, intézmények hatásköre között. A fejlődés jellegzetessége általában az volt, hogy a tanács a város népességének növekedése, az ügyek szaporodása, a közigazgatás fejlődése és differenciálódása folytán egyes ügykörök intézésére városi hivatalokat, intézményeket állított fel, vagy bizottságokat szervezett. A tanácsülés munkája leginkább azzal jellemezhető, hogy itt a városi ügyek zöme tárgyalásra került, de az ülésen végleges elintézést csak az ügyek igen kis része nyert. Milyen ügyekkel foglalkozott a tanács? szek felsorolása igen hosszú volna« Az adó kivetésével, a városi gazdálkodással kapcsolatos adminisztratív intézkedésekkel, de az adóbehajtás, az adószámadások, hasonlókép a városi jövedelmek kezelése ügyeivel már nem , ezeket hivatalok intézték. Az ipar és cóhügyek, a kereskedelmi, oktatási, közegészségi« városrendezési, katonai beszállásolásl Ügyek, a polgárok felvétele, a közterhek megállapítása stb. mind a tanács hatáskörébe tartoztak, A tanács foglalkozott a hagyatéki Ügyekkel, sőt az árvaügyekkel is, az árvahivatalra csak az árvavagyon kezelését bizták. A.városépítési, magánópitósi ügyek pl; csak a 19# században kerültek részben külön hivatalok /mérnöki hivatal, Baucommission/ hatáskörébe. Határozottan elkülönültek a tanács . munkájától a budai városi igazságszolgáltatás /városi törvényszék/ ós a városi telekhivatal ügyei. A tanácsi iratsorozatok kialakulását általában az előbb emiitett két döntő tényező, a tanácsnak az országos, illetve a városi közigazgatási ranglétrán elfoglalt helye és a tanács által intézett Ügyek, Ügycsoportok határozták meg. Az átfogó jellegű sorozat, a tanácsülósi jegyzőkönyvek mellett a főbb iratsorozatok a város felettes hatóságaival való iratváltás alapján jöttek létre: pl. Acta administrationis cameralis, Gamer alia, Locumtementlalia, Mandata regia stb. Az egyenrangú hatóságokkal folytatott levelezés a Correspondentiae magistra-
