Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
III. ÓBUDA MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA
- 509 BEVEZETÉS Óbuda, 15*1 előtt királynéi és káptalani város, a török uralom alatt faluvá süllyedt, sőt időnkint « igy a 15 éves háború, majd a törököt kiverő hadjáratok i$ejé& - pusztává lett* Szétszéledt magyar lakossága 1686 után lassankint vert ismét gyökeret; 1697-es évszámot viselő magyarnyelvű pecsétjének tanúsága szerint az újjáalakuló Óbuda mint egyszerű ~ jobbágyfalu 1697-&®& nyerte el községi szervezetét» Királyi adomány alapján már 1659 éta a gr* Zlehy-család birtoka volt; földesurai a török idők után vissza-, ill« betelepülő magyarok mellé aagy számban telepitettek németeket és zsidókat. 4 gyors Ütemben népesedő község hamarosan mezővárossá emelkedett* Benne a katolikus németek vették át a vezetőszerepet; a kisebbségbe jutott, nagyrészt református magyar lakosság, bár a községen belül bizonyos különállást élvezett, az igazgatásban is második helyre szorult. A számban és anyagi erőben rohamosan gyarapodó zsidóság a XVIII* század végén már külön igazgatási szervezettel rendelkezett; a "keresztény község" mellett működő zsidó község csak 1861-ben olvadt bele Óbuda újjáalakuló mezővárosi szervezetébe* Miután a kincstár Óbuda birtokáért inditott perét 1766-ban megnyerte a Zichyek ellen, a mezőváros mint az Óbuda-visegrádi koronauradalom része a kamara fennhatósága alá került. Ez a földesúri függés 1848-ban formailag megszűnt, a valóságban azonban - a földtehermentesitésnek, a hátralékos jobbágytartozások lerovásának elhúzódása miatt bizonyos mértékig tovább, 1854-ig, sőt a mezőváros gazdasági életében nagyjelentőségű szőlők után továbbra is szedett dézsmával kapcsolatban 1866-ig fennállt* Az önkényuralom alatt, 1849 őszén Óbuda, önállóságát elvesztve, mint külváros Buda részévé lett, s csak 1861 elején került vissza, mint rendezett tanácsú mezőváros ismét Pest-pilis-Solt megye fennhatósága alá, egészen addig, amig az 1872:XXXVX. te. értelmében 1873ban Budapest főváros részévé nem.lett. J Óbuda levéltára a török kiűzését megelőző időből elpusztult, sőt a XVII. sz. ^égén újjáalakuló község iratai is csak 1720-től, rendszeresen 1744-től maradtak ránk. 1849-ig a mezőváros Ügyvitele kevéssé differenciálódott: a község igazgatását /1761 óta külső tanács közreműködésével/* és az alsófoku biráskodást a biró és a tanács látta el, s riemcsak az ügyviteli iratok keltek a tanács nevében, hanem á nagy számban» létrejött összeírásokat és számadásokat is a tanács közegei, a tanács részére készítették. 1849-1860-ig Óbuda csupán Buda külvárosa volt ugyan, de /al/birája a tanácsosok és a külső tanács helyébe lépő, újonnan alakult gazdasági bizottmány közreműködésével nagyjából továbbra is a régi mederben vitte tovább az ügyeket. A gazdasági bizottmánynak azonban, önállóan tartott üléseiről, külön jegyzőkönyvei is maradtak. Ugyancsak külön fondot alkotnak a budai járásbiróság fennhatósága alatt 1854-1860-ig működött árvabizottmány és az 1849-1851-ig működött városkapitány iratai. A XVIII. sz. végétől fogva a "keresztény község« mellett fennállt zsidó község iratanyagából, a türelmi taksáról vezetett nyilvántartás-köteten kivül,csak §
