Nagy István - Nagy Lajos - Wellmann Imre: Budapesti 1. sz. Állami Levéltár 1. Buda sz. kir. főváros. Pest sz. kir. város Óbuda mezőváros levéltárai - Levéltári Alapleltárak (Kézirat. Budapest, 1959)
I. BUDA SZ.KIR. FŐVÁROS LEVÉLTÁRA
1G3 2. Községi pótlék lajstromok 1370*1872 1 csomó 0,25 polefm; 0,25 iratfm» 3» A lajstromok évek s az éveken belül az egyes adóvonali hivatalok szerint vanoak rendezve« Minden adóvonali hivatalnál l-l füzetet tesz ki egy-egy hónap pótléklajstroma. 4» Az anyag az időrend alapján használható. Kérőlapra az évet és az adóvonali hivatal megnevezését Írjuk fel» 17* BUDA VÁROS ADŐHIYAfAiáNAK IRATAI 1693-1865 Az állami és városi adók háztartásonként! kivetését a 17* század végén és a 18« század elején a fertálymesterek» kiküldött tanácsnokok és választott polgárok végezték, a beszedés hárult általában az adóbeszedőre» Ez a beszedett adót a városi fokamarásnak adta át» A város 1712-ben a hadiadó kezelését • elkülönítve ezt a város egyéb pénzbevételeitől - kUlön tisztviselőre bizta. A külön tisztviselő /az adóbeszedő/ később személyzetet kapott és igy alakult ki a 18» század, folyamán a városi adóhivatal, amely azonban csak bizonyos adójövedelmeket szedett be /pl. a telekkönyvi jövedelmekben szereplő adókat nem/» Az adóhivatal tulajdonképp nem volt teljesen önálló hivatal, mert rendszerint a kamarai hivatallal egyesítve működött» A városi tanács egy 1712» évi rendelete pl. városi kamarai és adóbeszedő hivatalról emlékezik meg, a későbbi források is hol adóhivatalról, hol pedig az adóhivatallal egyesitett városi kamarai pénztárról /1786-1849/, hol a városi pénztár hadiadóalapjáról tesznek említést* A 19* század elején az egyesitett kamarai és adóhivatalban 1 adószedő, 1 ellenőr, 2 segéd és 1 pénztári Írnok végezte az adóhivatali teendőket» Az együttműködés oka az volt, hogy az adókból és egyéb forrásokból származó jövedelmek kezelését általában nem lehetett teljesen elkülöníteni. Az adóügy kidolgozásával nem az adóhivatali személyzet foglalkozott, ezt a 19» sz» elején pl» a városi számvevőség végezte. Az adóhivatal által beszedett adók közül a legfontosabb a hadiadó /eontributio/, a budai egykorú szóhasználat szerint a porció volt. Ezzel együtt szedték be a városi háziadót /rendes, rendkivüli adó/, A rácoktól és a zsidóktól szedett védelmi adó /schütz fhaler/, a rendkivüli hadiadó /subsidlum/, a kereseti adó /Gewerbgelder/ behajtásával szintén az adóhivatal foglalkozott, AZ abszolutizmus korában bevezetett különféle adónemekre vonatkozólag /kereseti adó, földadó, házbéradó, közmunkaváltság/ kevés iratanyag maradt fenn»
