Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

N.Czaga Viktória - G.Hidvégi Violette: Az ipari mérleggyártás története Magyarországon. A Schember-mérleggyár története (1874-1948)

Jegyzetek /1/ Berdal 348. /21 Kam. jel. 1890. 65. /3/ Kam. jel. 1897. 243. /4/ Futó 436-437. /5/ Ausztriában és Németországban a mérleggyártást a műszeriparba sorolták, s a termékskálát a finomabb, precíziós és az analitikai mérlegek határozták meg. A 19- sz. utolsó évtizedében Ausztriában pl. 4624 lakosra, Németországban 1884-re, Magyarországon 21 262 lakosra jutott egy műszerész. - Szterényi 159-160. /6/ A hídmérleg működésének lényege, hogy a mérendő tömeg egy téglalap alakú "hídra", azaz lapra kerül, ami a mérésnél függőleges irányban mozdul el, de a lap mindig vízszintes marad. /7/ Elsősorban Ausztriából és Németországból fedezték a hazai ipar szükségletét, de importáltak mérlegeket Franciaországból is; ugyanakkor a gazdák, a kistermelők és a kiskereskedők által használt ún. tizedes és százados mérlegekből sem tudták a piacot ellátni. Kam. jel. 1890-től folyamatosan 1914-ig. /8/ Futó 466-467. /9/ Szterényi 147-148.; Láng 198. /10/ A Sehember-csalad és a gyár ausztriai történetéhez tanulmányunkban azt az anyagot használtuk fel, amelyet Hans Helmut Peer úr - a Schember-Berkel GmbH cégvezetője - volt szíves rendelkezésünkre bocsátani, s amelyért ezúton mondunk köszönetet. Az írásos anyag a mai működő vállalat 100 éves fennállásának tiszteletére készült (1952), s amelyből saját fordításunkban (Cz. V.) közlünk adatokat. Főként ezen forrás alapján állítottuk össze az alábbi, a Schember mérleggyár budapesti vállalkozásában tulajdonosként vagy vezetőként előforduló családtagok rokonsági tábláját is: