Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)
N.Czaga Viktória - G.Hidvégi Violette: Az ipari mérleggyártás története Magyarországon. A Schember-mérleggyár története (1874-1948)
tott üzembe. Az első megrendelést az alapítás évében egy simmeringi reszelővágó mestertől kapta. A következő évben a Ferdinánd császár Északi Vasút már megrendelte az első kocsimérleget, de jelentkezett vevő Csehországból is. 1862-ben ismét a Ferdinánd császár Északi Vasúttól érkezett felkérés az első mozdonymérleg gyártására. Az ötvenes végére stabilizálódott termelési profilja: minden hídmérlegfajtára kiterjedt ugyan, de - s ez Schember Konrád tehetségét dicséri hamarosan egy saját, ún. Schember—típusú mérleget /11/ is kifejlesztettek. A cég lendületes fejlődésének állomása, hogy a hetvenes éveket új gyárban kezdték. Bécs harmadik kerületében, 1700 négyzetméter alapterületen már hatvan munkás dolgozott, egy 30 lóerős gőzgép, 20 segédgép és a kovácsműhelyben hat kemence működött. A Schernber-mériegek sikeresen szerepeltek nemzetközi kiállításokon: London (1862), Párizs (1867), Bécs (1873), s az alapító anyagi felemelkedését társadalmi elismerés és megbecsülés is kísérte. 1866-ban bécsi polgár lett, 1868-ban megkapta a Ferenc-József-rend arany szolgálati keresztjét, 1877-ben pedig kizárólagos szabadalmat nyert az örökös tartományok t erül etén vasúti hídmérlegek gyártására. 1864-ben mérlegkészítő műhelyét, 1873-ban pedig kereskedelmi társasággá alakított cégét - Schember C. és Fiai néven - jegyeztette be a bécsi kereskedelmi cégjegyzékbe. A családi vállalkozásban dolgoztak Schember Konrád fiai is: az 1838-ban született Károly-Ágost és az 1839-ben született Lajos. 1883-ban a 72 éves alapító átadta a vállalat vezetését legidősebb fiának, aki méltó folytatója lett apja örökségének. Irányítása alatt a cég az európai kontinens egyik jelentős mérlegkészítő üzemévé nőtte ki magát. Schember Károly-Agost azonban nemcsak kiváló vállalatvezető, hanem technikai újító is volt. /12/ A nyolcvanas években költöztek végleges, ma is álló otthonukba, a Bécs melletti Atzgersdorfba. A mintegy 77 ezer négyzetméter területű gyártelepen 250 munkás dolgozott. Üzembe állítottak egy 120 lóerős gőzgépet; emellett 118 mechanikus gép és a kovácsműhelyben 11 kemence működött. A gyártelep még egy óriási előnnyel rendelkezett: a Déli Vasút hálózatához csatlakozó iparvágánnyal. A vállalat fennállása 50. évfordulójának (1892) mérlege: százféle mérlegtípusban 70 000 db mérleget állítottak elő, s ezek között 614 db vasúti hídmérleg és 24 db mozdonymérleg volt. Az alapító Schember Konrád már nem érte meg a jubileumi ünnepséget: 1891-ben elhunyt. /13/ Schember Konrád Magyarországon 1874-ben, a méterrendszer bevezetésének évében alapította leányvállalatát, s képviseletét 1845-ben született harmadik fiára, Albertre bízta. 1907-ben Albert - előttünk ismeretlen okból - kivált a cégből. Bátyja, Károly-Ágost kártalanította, majd bevezettette a cégbíróságon a többször is megváltozott tulajdonviszonyokat. Ekkor, egyszerre töröltette atyja és 1885-ben elhunyt Lajos testvére, valamint Albert társtagságát. /14/
