Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

N.Czaga Viktória - G.Hidvégi Violette: Az ipari mérleggyártás története Magyarországon. A Schember-mérleggyár története (1874-1948)

Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből Budapest Főváros Levéltára, 1988. N.Czaga Viktoria - G.Hidvégi Violette Az ipari mérleggyártás története Magyarországon A Schember-mérleggyár története (1874 - 1948) A kapitalista-kori ipar és kereskedelem fejlődése szükségessé tette, hogy a regionálisan használt különféle mértékeket egységes, nemzetközi méretekben is használható mértékegységek váltsák fel. Ezt a feladatot a francia forradalom hajtotta végre. A régi, nehézkes mechanizmus csak ott maradt érvényben, ahová a francia forradalom, vagy a forradalom befolyása nem ért el. /1/ Magyarországon a mértékek és a súlyok 1874— ig a jelentősebb piaci központok szerint változtak. Az 1874. évi VIII.törvénycikk (A métermértékek behozataláról) életbeléptetése után is csak a nyolcvanas évek végére változott meg úgy a szemlélet, hogy a Budapesti Iparkamara arról számolhatott be, hogy "...a marhakereskedők, gazdák, stb. most már lassankint elszoktak attól, hogy a marha súlyát csak szemmérték szerint, megközelítőleg állapítsák meg, s mindinkább megbarátkoztak a marhabecslés mai, előrehaladottabb módjával." 121 A századfordulón lehetett már igazi eredményről beszámolni, azaz "az egész üzletvilág érdekvédelmének" az "adásvételinek az) alapja a helyesen megállapított súly" /3/ lett. Magyarországon a mérleget - annak ellenére, hogy precíziós műszernek számított - a vas-, fém- és gépipari ágazaton belül nem a műszerész-, hanem a szerkovácsipar körébe sorolták. Ez az iparág iparunk szerkezetében a századfordulóig megőrizte lemaradását. "A nagy kézművesipari múlt ellenére is a vas- és fémfeldolgozó ipar ágai csak néhány középnagyságú, 20-100 munkással dolgozó gyárral vannak képviselve. Ilyen keretek között folyik egy-két, főként budapesti gyárban a vassodrony-, sodronykötél-, kábel-, horgony-, lánc-, szeg-, csavar-, kés-, zár és egyéb lakatosáru készítés; a mezőgazdasági szerszámgyártás...edény-, üst-, lámpa-, mérleg és súly-, tudományos eszköz-, gázmérő-, hangszerkészítés." /4/ A hazai mérleggyártás mind termékválasztékában, mind mennyiségi termelésben elmaradt a külföldi - elsősorban az osztrák és német - ipar mögött. /5/ Specializálódásának irányát az agráripari termékszerkezet szabta meg. A hagyományosan mezőgazdaságra épülő struktúra meghatározta az ipar