Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Takáts Rózsa: A hajómalomtól a gőzmalomig. Adatok Blum János budai molnár működéséhez (1834-1879)

Az 1870, pest-budai malomban dolgozó munkás származási összetétele 1875-ben: /133/ budapesti 20,75 % 388 fő egyéb•magyaro-i 51,66 " 966 " ausztriai 22,19 " 415 " német 3,26 " 61 " egyéb külföldi 2,14 " 40 " A munkabérek zöme az 1862-es átlagbérek szintjén mozgott /134/, az előfordult béremelések csak az élelmiszerek általános drágulása miatt történtek. "Túlságos követelésekkel, milyenekkel más iparágak munkásai előállottak, a malmoknál alkalmazott munkások soha nem álltak elő." /135/ Az 1872. évi ipartörvény (VTII.tc.) külön kategóriaként szabályozva kötelezővé tette a gyári munkások munkarendjének nyilvánossá tételét, s napi 3, összesen 2 órányi munkaszünetet írt elő. "Minthogy a malmok két műszakban dolgoztak, a munkanap az akkori Budapest nagyiparában elterjedt 12 óra volt, vasár- és ünnepnapot sem kivéve." /136/ 1869-ben - a rossz termés és a válság hatására - csökkent a malmok profitja, amit részleges üzembeszűntetések és eladások követtek. A veszteségeket egy ideig termény- és lisztspekulációval akarták ellensúlyozni, mégpedig anyagi lehetőségeiket sokszorosan felülmúló mértékben. Végül is ebben az évben - kettő kivételével - a pest-budai malmok nem fizettek osztalékot. /137/ Mindez rákényszerítette Blumékat arra is, hogy a Magyar Általános Hitelbanktól 400 000 ft összegű hitelt vegyenek fel. Ezzel - elsőként a magyar nagyipari fejlődés során, a Rotschildok révén - osztrák tőkés csoportok jelentős malomipari érdekeltséget szereztek. /138/ A gazdasági hanyatlást jól tükrözik a Blum-malom részvényeinek értékváltozásai is. (III. tábla) 1873-ban a malom éves vesztesége már 97 563 ft volt, ezért igazgatására szerződést kötött a Hitelbankkal. Miután a következő év végén már felszámolás alatt állt /139/, 1875.jan.16-án a bank tulajdonába ment át, az ugyancsak csődbe jutott Árpád Gőzmalorrmal együtt: /140/ ettől kezdve - változatlan felszereltséggel - a Magyar Általános Hitelbank Egyesült Gőzmalmai néven működtek tovább. A század végéig a főváros közgyűlésein számos interpelláció hangzott el a Bomba téren füstölgő kémény ellen, míg végül - a vásárcsarnok építése során, - 1897-ben a város kisajátította a malomépületet. /141/