Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

A fontosabb mértékegységek és a korszakban használt hivatalos pénzek.

PÉNZEK CMft, pft pengőforint, eredetileg konvenciós forint (in Conventions Münze) A 18.században bevezetett, német nyelvterületen egységesnek szánt fizetőeszköz. 1811-1837 között verése szünetelt, de - miután a helyette bevezetett bécsi értékű forint tulajdonképpen csak váltójegy volt, s értéke erősen ingadozott, - ebben az időszakban is a pénzrendszer alapja maradt. Magyar elnevezése is feltehetően az újraverés időszakában terjedt el, az o.e.

ft bevezetésével szüntették meg véglegesen a verését. vft váltóforint, az 1811.évi devalváció után bevezetett, ún. bécsi értékű (in Wiener Währung) forint későbbi (kb.1837/38-tól) magyar neve. Értéke eredetileg a CMft ötöde volt, de ezt már az első évek során újabb csökkentések követték. Az o.e.

ft bevezetésével szűntették meg véglegesen a használatát. xr krajcár K korona, a török idők után elsőként, de a 18-19.századi Európában utolsóként bevezetett aranyalapú pénz, 1892.aug.1-től. Váltópénze 100 fillér. Vö.1892:17,18,19.tc.-kek. P pengő, 1926.

dec.27-én bevezetett ezüstalapú pénz, váltópénze 100 fillér. Ft forint, 1946.aug.1-én vezették be, váltópénze 100 fillér.Értéke bevezetésekor: 1 Ft = 4x10 pengő, azaz 200 millió adópengő. Átszámítási arányok: (a bevezetések időpontjában) * pengő váltó o.e. CMft vft o.e.

ft K P k r a j c á r 1 2,5 1,05 60 150 105 0,2 1 0,42 24 60 42 0,95 2,38 1 1 2,5 1,75 2,38 1 2 1 0,75 12500 1 95,2 142 100