Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)
Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).
adatai szerepelnek, ez tehát a leghatályosabb mádja az értékpapírpiac ellenőrzésének; f) Azoktól az iparjogosítvánnyal bíró tőzsdetagoktól, akik három hónapon át nem kötöttek annyi ügyletet, amennyi megélhetésüket biztosítaná, a tőzsdetagság megvonható, ha pedig hat hónapon át nem mutatnak ki számottevő ügyletet, a tagság megvonandó. Az üzletkötések a Giro útján állapíthatók meg. Ezzel az intézkedéssel biztosítható, hogy a tőzsdén csak olyan tagok vegyenek részt, akik rendszeresen szabályszerű ügyletekkel foglalkoznak; g) A tőzsdetagok alkalmazottai részére adandó látogatási engedélyek száma a lehetőség határáig korlátozandó. Ezzel kikerülhető a nagyob tömegek részvétele a Tőzsdén; h) Kötelező az ügyletkötések napi rendezése a Giron keresztül (tehát a megköttött ügyleteknek legkésőbb a következő napon való effektuálása). Ez az itézkedés növeli az üzleti biztonságot és erősen korlátozza a spekulációs lehetőséget. Ugyanezt célozza a i) Lombard-ügyleti tilalom, amelyet a Nemzeti Bank intézkedése alapján a Tőzsde hirdetmény útján közzétenne és meg nem tartását fegyelmileg büntetné." /52/ Az 1946.nov.5-én elfogadott 8465/1946.sz. GF határozat felkérte a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert, hogy e határozat alapján a pénzügyminiszterrel egyetértőleg alkalmas időpontban intézkedjék az értéküzleti forgalom megnyitása iránt. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter 1946.nov.19-én 47.592/1.1/1946.sz. leiratával a GF határozatban körülírt feltételek mellett adott engedélyt a hivatalos értéküzleti forgalom megnyitására. A GF határozatban megjelölt feltételekhez egy lényeges kiegészítés járult a h) pontnál: "Tilosak a határidő- és prémiumüzletek." A minisztérium 1946.nov.30-i leirata az értéktőzsde megnyitásának időpontját dec.2-ában állapította meg. Az értéktőzsde utolsó két éve "A kapitalista gazdálkodás alapján normalizált pénzügyi és tőkeviszo nyok szükségessé tették a tőzsde megnyitását " - olvashatjuk a Közgazdaság 1946.nov.24-i számában megjelent "Megnyitják a tőzsdét" című cikkében, bár a szerző azt is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy "természetes, hogy a tőzsde feladata és szerepe nem lehet változatlanul ugyanaz, ami a háború előtt vagy a háború alatt volt." A gazdasági élet kapitalista alapon való normalizálódásáról azonban egyértelműen nem beszélhetünk, ha igaz is, hogy az állami beavatkozás rendszere sok tekintetben megfelelt a kapitalista országokban kialakult formáknak, s ezt alátámasztotta az is, hogy az állami funkciók gyakorlásában burzsoá szakemberek illetve a burzsoá érdekek politikai képviselői sem elhanyagolható szerepet játszotttak. A tőzsde eddigi története is jól példázta, hogy a munkásosztály képviselőinek az államszervezetben játszott szerepe folytán az állami beavatkozás formái az eddigiekben
