Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)

Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).

láltak... A razzia eredménye megdöbbentő méretű törvényellenes üzérkedést leplezett le

. Óriási mennyiségű be nem jelentett valutát és aranytömböt fog lalt le a gazdasági rendőrség és a detektívek a késő esti érákban ruháskosa rakba rakva hordják el az aranytömböket a tőzsde épületéből a gazdasági rendőrségre. Több mint száz valutázót és aranyrejtegető tőzsdést állítottak elő." A kisgazdapárti sajtó a vihar csillapultával igyekezett bagatellizálni a razzia eredményeit. 1945.nov.11-én azonban a Kis Újság is hasonló módon írta le a razzia lefolyását, s a tudósításban egyebek között a következőket olvashatjuk: "...Különösen sok valutát és pénzt találtak egyes, a tőzsdepa lotában levő bankcégeknél

. Eldugott helyen is sok valutát fedeztek fel... Igen nagy összegű aranytömböt, Napóleont, dollárt és fontbankjegyet gyűjtöt tek össze a gazdasági rendőrség emberei.

" A tőzsde működésének e szakaszát zárja a tőzsdetanács 3213/1945.sz. alatt kiadott 59.sz. hirdetménye: "a tőzsde elnöksége a magyar kereskedelem és közlekedésügyi miniszter 32047/1/1/1945.sz. leirata folytán elrendeli, hogy 1945. nov.10-től az értéktőzsdei forgalom további intézkedésig szünetel." Az értéktőzsdei forgalom szünetelesének esztendeje Az igazgató bizottság 1945.nov.14-i ülésének alaphangja az okt.31.ihez hasonló volt, utólag is igazolva Taubner Vilmos alelnök akkor elhangzott szavait: "... a tőzsde...igyekezett a demokratikus felépítésben résztvenni... A tőzsde azonban csak tőzsde lehet, akármit is csinál..." Elismerve, hogy a bűnösöknek bűnhődniök kell, - bár ezek számát elenyészőnek igyekeztek feltüntetni, amit a későbbi ülések jegyzőkönyvei cáfolnak, azok, amelyeknek határozatai vád alá helyezett illetve elítélt tőzsdetagok tagsági jogainak felfüggesztéséről, illetve a tőzsdéről való kizárásukról szólnak, - a tőzsde autonómiáját és a tőzsdetanácsot ért sérelemről, elégtétel szükségességéről szónokoltak, "...a múltban mindig tudta a tanács, ha a rendőrség a mostanihoz hasonló fellépésre készült, - mondotta Pellner Alfréd tőzsdetanácsos, most azonban váratlanul ért bennünket és ez azért esik súlyosan latba, mert éppen akkor történt, amikor azért fáradozunk, hogy a tőzsdének a fasizmus alatt megcsorbult tekintélyét helyreállítsuk. A szóbanlévő események teljesen tönkretették ezt a tekintélyt. A probléma most már az, hogy van-e mód a helyreállítására, mert ha nincs, a méltó válasz nem lehet más, mint az egész tanács lemondása..." /42/ Mások szerint nem volna helyes a lemondás, mert nem tettek semmi helytelent, s az csak a tőzsde ellenfeleit igazolná. "...Senki sem kívánhatja, - mondotta Katona István tőzsdetanácsos - hogy a tőzsdének csak hibátlan tagjai legyenek...A kormánynak el kell ismernie a tőzsde vezetőségének érdemeit, s meg kell adnia az elégtételt." /43/ A nyilvános újságközleményben való állásfoglalást elvetették, mert - mint Káldor