Esettanulmányok a főváros gazdaságtörténetéből - Fondos írások 1. (Budapest, 1988)
Dr.Halasi László: Adalékok a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéhez (1854-1949).
nakereskedôk számára az állami gabona-monopdliummal egyenértékű, 1931 elején a tőzsde vezetésének válsága az elnökség lemondása kapcsán, az 1931•jűl.12-i bankzárlat Németországban, amelyet nyomon követett a magyar kormány által elrendelt bankzárlat, ezt pedig az értéktőzsdei forgalom felfüggesztése, mely végül 1932 áprilisáig tartott, amikor a közkölcsönkötvények hivatalos forgalma megindult, majd szeptembertől 18 részvény, 1933-ban további 69, 1934—ben újabb 15 részvény került forgalomba: 1941 végéig nem került sor azonban a pénzintézetek részvényeinek a tőzsdei forgalomba való visszavezetésére, mert meg kívánták akadályozni a külföldre került részvények visszaáramlását, illetve a pengő kiáramlását. /33/ Hasonló okok késztették a kormányt 1936-ban a nosztrifikálásról - egyes értékpapírok névjegyzékbe vételéről - szóló rendelet kibocsátására is, melynek során a tőzsdetanács elrendelte, hogy a rendelet által érintett részvények esetében csak a névjegyzékbe vett részvények jegyezhetők a tőzsdén. Jórészt ezzel az intézkedéssel, s a gazdasági élet újabb, rövid életű megélénkülésével függ össze a részvények forgalmának 1936-1937. évi emelkedése. Mint láttuk, az értéktőzsdei forgalom és árfolyamok 1927.évi színvonala mint csúcsszínvonal értékelhető a korszak egészében. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a hadigazdálkodás időszaka megmaradt az 1927. évi árak keretei között. Ellenkezőleg, a hadigazdálkodáshoz kapcsolódó infláció szükségszerűen magával hozta az árak jelentős mértékű emelkedését. Ez a folyamat nagyobb lendületet vett 1941-ben, amikor a tőzsdetanács szükségesnek látta a folyamat meglassítását, ezért máj. 28-án elrendelte az addig lehetséges napi 5-10%-os áremelkedés 1,5—3,0%-ra korlátozását s ugyanakkor megengedte a 1 Ólánál nagyobb áresést is, egy későbbi határozattal elrendelték a kötésegység többszörösre való felemelését úgy, hogy azok árfolyama átlag 4-5000 P-t tegyen ki. Az év végéig a részvénypiac indexszáma (1927 = 100) 106,5%-ra emelkedett. A további árfolyamemelkedések nyomán a kormány felhívása alapján a tőzsdetanács elrendelte, hogy "további intézkedésig a tőzsde értékpiacán ügyletet magasabb árfolyamon, mint amelyet 1943. február hó 11-én jegyeztek, kötni nem szabad." /34/ Ez alól a tőzsde vezetősége 15-30%-ig mentesíteirte az alaptőkeemelést végrehajtó vállalatok részvényeinek forgalmát, mely kétségtelenül az áremelést gátló - az inflációt fékező - tényezőként szerepelt, ugyanúgy, mint a külföldön lévő egyes magyar értékpapírok visszavásárlásának lehetővé tétele is. Ugyanakkor az értékpapír-forgalmi adó felemelésével a kormány csökkenteni is igyekezett az értéküzleti forgalmat. Az árutőzsde forgalma a háborús gazdálkodás viszonyai között gyakorlatilag a korábban a tőzsdén teljesen ismeretlen mellékterményekre - szárított és hulladéktermények, pótanyagok stb. - korlátozódott, s az ország német megszállása után ez is teljesen jelentéktelenné vált. A szerepét nagy részében elvesztett tőzsde vezetősége 2749/T.1944.sz. határozatával az 1870/1944.M.E.sz. rendelet alapján a jelentősen lecsökkent tőzsdetagság soraiból 1944.jún.30-i hatállyal 882 főt zárt ki, /35/ majd 1944. dec.13-ával a tőzsde hivatalos forgalmát beszüntette.
