Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 2. (Budapest, 2009)
Dokumentumok - III. A társaság működésével és felszámolásával kapcsolatos dokumentumok
240 Március 9. Budán 1 tallért adott Vuknak, aki Belgrádból Budára hozott leveleket. Aprilis 12. Budán 1 tallért adott Baro futárnak, és 15 tallért küldött Szarajevóba Gr egonak a futárok indítására. Június 8. 8 tallért adott Josef szolgának, akit Belgrádba küldött a levelekkel és a leltárral. Augusztus 11. 20 tallért küldött Gregónak Boszniába a futárok küldésére. 10 tallért adott a jegyzék elküldésére néhány irathoz. November 7. Raguzában 18 és /2 tallért fizetett a nevezettnek készpénzben. Összesen 300 tallér. Scipione Bona követel 220 tallért, amelyet Sorgo Budán kapott kézhez fizetsége gyanánt az elszámolás alapján. Ezen felül 80 tallért, amelyet Sorgo a futárokra és más költségekre Marino Bacchia rendeletére Mihoc Nikolic szolgától kapott. Összesen 300 tallér. Az elszámolást Scipione Bona november 9-én a kancellárián megtekintette és nem fogadta el. [11.] Raguza, 1591. január 29. Scipione Bona utasítása Michele Sorgónak budai küldetéséhez. Sorgo a mai napon indul Raguzából Belgrádon át Budára, Bona költségére és rendeletére. Hat hónapig kell Budán tartózkodnia Bona boltjában és házában Marino Bucchiával együtt, nemesemberhez méltó testvéri szeretetben és egyetértésben, egymást segítve tanácsokkal és más szolgálatokkal mindhármuk hasznára. A hat hónap alatt Sorgo csak Bona utasítása és rendeletéi értelmében működhet Budán. Mindenről tájékoztatnia kell Bonát, vagy Belgrádfelé Luca di Pólón, Marco di Giovannin és társaikon keresztül, vagy pedig Szarajevó felé Nicolò di Vincenzo Gregón keresztül. A Bonának szóló leveleket nekik címezze, és ők futárpostával továbbítsák Raguzába, amelynek a költségeit Bucchiától kérje el, és küldje el Belgrádba és Szarajevóba. Ha Bacchia nem adná oda a pénzt, akkor ő Raguzában kifizeti vagy kifizetteti a posta- költséget annak, akinek a nevezettek kérik. Kérje Sorgo is őket, hogy igaz baráthoz híven segítsék őt. Budára érkezve még aznap rögtön menjen Bona házába és boltjába, ahol Bucchia lakik, és éljen vele testvérként közös háztartásban, a szolgák mindkettőjüket szolgálják, hiszen Bucchia a társa és a szolgáik is közösek. Erre Bucchiát is figyelmezteti egy hozzá címzett levelében, és biztos benne, hogy mindenki engedelmeskedni fog. Mihelyt elszállásolta magát Budán Bucchia házában, közölje vele: Bona küldte őt saját maga helyett, hogy elrendezze a dolgait, amelyeket elrontott. A jövőben nem adhat senkinek hitelt sem áruban, sem készpénzben, és mindazt, amit Bona utasítása ellenére hitelezett, igyekezzen behajtani, és a pénzt mielőbb küldje Raguzába az ottani hitelezőik kifizetésére. Raguzában és Itáliában 10.000 aranyscudóval tartoznak, miként azt többször megírta Bucchiának. Idővel a tartozásaik egyre nőnek, mert a zsidónak és a Bucchiának Budára küldött selymek után is vannak adósságaik, amelyek kamata egyre nagyobb, csupán a kamatok elérik a 2000 aranyscudót. Bucchia soha
