A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Németh János: A budai mészároscéh céhkönyvének és okleveleinek nyelve

Nem dönthető el azonban, hogy a két szöveg különböző szerzőktől származik-e. A fordítás vélhetően Nagyszombatban készült. A céhlevél szabálypontjai valószínűleg a mészároscéh részéről a bécsi királyi kamarának benyújtott szabálytervezet egy kamarai írnok által készített másolata (ez a céhlevél bevezetésének egyértelmű utalásából: certos quosdam articidos in simplici papyro germanico idiomate confectos et emanatos (412. p.), illetve a szabálypontok és a kamarai írnok által írt záró rendelkezések és corroboratio nyelvének összehasonlításából is kitűnik). Nem zárható ki, hogy a fordítás ugyanazon évben, 1695-ben készült, amikor a mészároscéh királyi szabadságleveleit céhgyűlésen ünnepélyesen a céhládába helyezték (Céhkönyv, 143

r

). A mészároscéh budai újjászervezése, melynek a céhszabadságok királyi kamara általi céhleveles megerősítése is feltétele volt, megfelelő alkalmat kínálhatott erre. 7 27 A céhkönyv utolsó, 1695-ben tett bejegyzésének nyelve - amennyiben ez négy sorából egyáltalán megítélhető - a céhlevél nyelvéhez közelebb áll, mint a fordításéhoz (következetesen maister, zöch (1 előfordulás) alakok, azonban ladt alak a céhlevélben következetesen írt laad helyett). A fordítás betíihasználatától való csekély eltérések (a fordításban zech és meister alakok) a három szöveg egyidejű keletkezését nem zárja ki.