A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Végh András: A budai német mészárosok céhkönyvének helyrajzi vonatkozásai

mondásának ideje között lehetett dolgozni.

1 A közös vágóhidat megemlíti a Budai Jogkönyv is, amelynek rendelkezése szerint kizárólag itt vághatták az állatokat a mesterek. A szövegből az is kiderül, hogy a vágóhíd a Duna partján helyezkedett el.

2 Egy 1509-ben keletkezett peres irat magyar nyelven is megnevezi a vágóhidat, továbbá ebből az oklevélből még azt is megtudhatjuk, hogy a vágóhíd mellett sorakoztak a mészáros mesterek házai a Duna partján. Itt tartották a Duna vizében az eladásra szánt halak tartóit is.

3 A vágóhíd pontos helymeghatározásához nem nyújtanak segítséget további források, ahogyan szerkezetére, felépítésére sem utalnak. Alább, a Mészáros utca kapcsán még visszatérünk a helyszín meghatározásához. Az állatok levágása és a nagyobb részek kibontása után a kisebb részek darabolása és a hús árusítása a mészárszékekben történt. A számadáskönyvben évről évre megtaláljuk az egyes mészárszékek után 2 Ft járadékot fizető mesterek felsorolását, valamint a céh két mészárszékét („czechpank") kibérlő két mester nevét. A létszám évente változott, de kb. 40 fő körül mozgott. A magyarországi városokban általában a piactereken találjuk a mészárszékeket, így volt ez Budán is. A magyar polgárok városrészének piacán, vagyis a Szombatpiacon például a Szt. Mária Magdolna plébániatemplom déli oldalán helyezkedtek el a mészárszékek.

4 A német városrészben a Szt. György piacon, tehát a Boldogasszony plébániatemplom és a Szt. György kápolna között, feltehetően a mai Tárnok utca északi, kiszélesedő végének közepét foglalták el a piac mészárszékei. A Budai Jogkönyv piaci rendtartásának szabályozása részletes helyrajzi leírással szól a kofák árusítási helyeiről, amelynek segítségével a mészárszékek helyét is feltételesen kijelölhetjük.

5 A kofák közül a gyümölcsárusok, zöldségesek és sajtárusok egy vonalban ültek a patikáros boltok előtt végig, azok egyik saroképületétől a másikig. Az északi szélső sarok-apotéka a Boldogasszony plébániatemplommal szemben emelkedett, a déli szélső pedig a Zsemlyeszékeknél, feltehetően a mai Tárnok utca nyugati házsorában. A káposztás kofák, a vadvágók, valamint a sóárusok szintén egy vonalban ültek részben a nyílt úton, részben a mészárszékek hátsó fala mö1 „pey der schlachprukch" A budai német mészárosok céhkönyvének kiadását lásd Források I. (A továbiakban: Céhkönyv) fol. 3r; „nicht frwe vor Ave Maria czeit noch czw der nacht noch Avemaria czeit auch nicht"' Céhkönyv fol. 3r. 2 „auf der gemain slachprugken pey der Tonaw". KARL MOLLAY (Hrsg.): Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Budapest, 1959. (Monumenta Historica Budapestinensia I.) Nr. 105. 3 1509. XI. 29./1514. IX. 17.: ...specialem locum iuxtapontem eorundem, in quo boves mactare soliti essent et ante domus ipsorum versus Danubium tendentem..., ...in propinquo portus Danubialis penes pontem ipsorum proprium, qui vulgo dicitur wagohyd...,

.. .penes predictum pontem proprium ipsorum vulgo wagohyd vocatum.

.. Budapest Főváros Levéltára (= BFL) XV. 5. Mohács előtti oklevelek gyűjteménye (= XV. 5. ) No. 10. (DF 286057.) Kiadását lásd Források II. 15. sz. 4 1457. XI. 4.: „...in foro Sabbati... ad latus macellorum foris ecclesiam beaté Marie Magdalene..." DL 15196; 1500. VI. 10.:„...in locoZombathel dicto... cuiquidem domo... ab aquilonari vero plagis sedes carnificium contigue dicuntur vicinari..." Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltár (= DL) 73618. 5 MOLLAY: Ofner Stadtrecht i. m. [mint 2. j.] Nr. 154.