A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh
Év Székek száma Az év eltűnt székei eV/ széktulajdonsok Év Férfi Nő Összes Férfi Nő Összes Férfi Összes 1 15 2 5 204 32 3 35 1 1 2 3 — 3 1526 31 4 35 2 — 2 — 1 1 1528 205 23 8 31 7 1 9 — 5 5 15 2 9 206 25 6 31 1 3 4 2 2 A két változás 1513-ban és 1528-ban következett be. Az utóbbi a politikai események függvénye. Más a kérdés az első esetben. Nem zárható ki, hogy gazdasági okok vezettek az 1513-as változásokhoz. A hal árusítás ügyének 1514-es újbóli felmerülése talán ezzel is magyarázható. A király beavatkozását ugyanis részben azzal indokolta, hogy a mészárosok halvágásának megnehezítése éhínséghez vezethetne. (A másik indok a mészárosoknak a parasztháború leverésében játszott szerepe volt.) 207 Gazdasági nehézségeket viszont csak 1509-ben tudunk kimutatni a céhben, ez viszont nem tükröződik a tagság számában. A felvételi rendszer sem függött össze a mészárszékek megürülésével. Ez nehéz is lett volna, hiszen, amennyiben volt a mészárszéket elvállaló özvegy, annak kellett adni. Feltűnő, hogy voltak évek, amikor egyet sem vettek fel, máskor pedig egyszerre többet. Míg az első periódusban hét, a másodikban csak öt évben volt felvétel, igaz, 1520-ban három évi kihagyás után egyszerre hatot vettek fel. Számolnunk kell a székjegyzékek vezetésében előforduló hibákkal, vagy pedig előttünk ismeretlen, az eredményt módosító tényezőkkel. A hibák a táblázathoz csatolt jegyzetekből is kitűnnek. Igaz, egyes esetekben talán nem is hibákról van szó. Amennyiben valaki kimaradt a jegyzékből az egyik évben, az nem jelenti feltétlenül az összeállító hibáját, hanem az is lehet, hogy valaki valamilyen okból szüneteltette az ipart. Van a kérdésnek demográfiai oldala is. Az 1512-vel záródó első periódusban 32, az 1526-al végződőben 15, az utolsó két évben 8 mészáros mester neve tűnt el a jegyzékből. Ez azért is furcsa, mert az első periódusban működött a legtöbb mészárszék. Férfi a három periódusban 29, 14 és 2 mészárszéket kapott. 1529-ig tehát 45 mester ipara szűnt meg, de pontosan ugyanannyi új keletkezett. Nehéz megállapítani, hogy egy mester hány évig gyakorolta mesterségét. Korábban kihagytam az 1500-as és 1529-es évet, mivel az első évben sokan lehettek már régóta a céhben, a németek el204 Köppel Sebestyén kimaradt, a következő évtől van. 205 Kimaradt Reichel Miklós, a következő évben van. Weidner János helyén Nüssel János. Újra összeírták Füssel Mátyásnét. 206 Először szerepel a székjegyzékben (leszámítva az egyetlen céhszék adatot) a korábbi céhmester Schreiber Wolfgang, akit az új széktulajdonosok közé számítottam.. 207 Lásd fenn, 65, 67. j. A mészárosoknak a parasztháború leverésében játszott szerepével kapcsolatban idézi a szeptemberi oklevelet: BART A GÁBOR - FEKETE NAGY ANTAL: Parasztháború 1514-ben. Budapest, 1973. 161. p.