A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh

1. táblázat A budai polgárok és a mészárosok 1505. évi termésének összehasonlítása Termés Budai polgárok Mészárosok Köböl Szám % Szám % 1-100 355 58,9 1 35 101-200 133 22,0 4 20 201^100 70 11,6 5 25 401-800 37 6,2 4 20 801 felett 8 1,3 — — Összesen 603 100,0 20 100 A mészárosok közt kevesebb volt a kis, és löbb a nagy szőlősgazdák aránya, mint a polgárság egészében. A város 45 legnagyobb szőlőbirtokosa 8,9%-a, a 101 és 400 köblös terméssel rendelkező 203 fő 4,4%-a, míg a legkisebb terméssel rendelkezőknek mindössze 2%-a volt mészáros. Ez egyben meg is magyarázza, hogy miért került be majdnem állandóan egy mészáros a városi tanácsba. A céh vezetésében pedig a gazdagabb mesterek vettek részt. A vezetőségen kívül természetesen a tagok közgyűlésének is nagy szerepe volt. A céhkönyvből sajnos nem lehet megkülönbözetni ezt a vezetőség üléseitől. A céhmesterek választásán („do man czechmaister gemacht hat") biztos, hogy mindenki részt vett. Ezt a Céhlevél előírása szerint Szent György nap után tartották meg, amikor más ügyeket is tárgyaltak. Ha a két céhmestert és a nyolc mestert említik, biztos, hogy csak a vezetőségről van szó. Az esetek többségében csak a „mesterek" előtti ténykedést említik, ami lehet épp úgy közgyűlés, mint vezetőségi értekezlet. Gyakran, olykor havonta többször is összeültek. Voltak szabályosan kijelölt napok is. Ilyen volt a farsang, ahol általában elszámolásokat tartottak, majd 1509 után ekkor írták össze a purkrechttel tartozók listáját. Ez azért is érdekes, mert ez volt a népünnepélyek napja a városban.

174 A székek kiosztása és a legények szétosztása Nagyböjt harmadik vasárnapján (Oculi) történt. Összegyűltek rendesen fekete vasárnapon (a Húsvét előtti második vasárnap), és sokszor máskor is. A hét szinte valamennyi napja sorra került. Statútum hozáson, választáson, igazgatási és számadási ügyeken kívül ítélkeztek is a tagok ügyeiben. (Pl. 1522. március 6, szeptember 29.) Azt nem tudjuk megállapítani, hogy kinek volt a feladata a Céhkönyv vezetése. 174 HARRY KÜHNEL: Die städtische Fasnacht im 15. Jahrhundert. Das disziplinierte und öffentlich finanzierte Volksfest. In: PETER DINZELBACHER - HANS-DIETER MÜCK (Hrsg.): Volkskultur des europäischen Spätmittelalters. Stuttgart, 1987. (Böblinger Forum Bd. I.) 109-127. p.