A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh
A fentiekben megtárgyaltuk a céh kialakulását, a céhlevelet, a céhkönyvből kiolvasható működést, főként pedig megkíséreltük a különböző neveken említett mesterek azonosítását. Ezzel kapcsolatban sikerült több tekintélyes családot is megismerni. A továbbiakban a céh és a városi vezetőség kapcsolatát, a céh belső szervezetét és tagságát mutatjuk be. A késő középkori német városokban kimutatható belső harcok egy része mögött a céheknek a városi tanácstagságban való részesedésért folytatott küzdelmet kell keresni. Az erre sokak által használt céhforradalom kifejezés azonban helytelen. 126 Maschke évszázadokra bontott statisztikáját fél évszázados periódusokra összevonva a Német Birodalomban 1301-1350 között 38, 1351-1400 között 45, 1401-1450 között 37, 1451-1500 között 28, 1501-1550 között 105 városban 72 városi belső összetűzés zajlott le. Az utolsó 50 év képét az 1520-as évek német parasztháborúja és a reformáció rontja: abban a tíz évben 45 városi lázadásról tudunk, míg 1540 és 1550 közt egyről sem. 127 így tehát főként a 14. század közepe és a 15. század közepe közti idő a városi zavarok fő időszaka. A budai zavargások két legfontosabbja beleesik ebbe a statisztikába: 1402 és 1439. Az előbbi két évre megnövelte a 12 tagú tanács létszámát, bírónak pedig Frigyes fia András mészárost választotta. Az utóbbi paritásos városvezetést hozott létre az addig uralkodó németek és a magyarok között, a bíró és a tanács választását pedig egy száz tagú testületre ruházta, amelyben a céhek is részt vettek. 1 A budai német mészároscéh tehát az élén állt a fővárosi céhmozgalmakban. A mozgalom 1404. évi felszámolása ellenére az 1429. évi tanácsban ott volt egy János keresztnevű mészáros is. (Teljes tanácslistánk alig van.) 129 Lehetséges, de a gyakori János keresztnév miatt nem biztos, hogy az 1420-ban céhmester Aldoth Jánossal azonos. A család három generáción keresztül mutatható ki a céhben. 1474-ben céhmester, vagy a céh egyik vezetője volt Aldoth Pál. 130 A már említett Aldoth András 1500-1507 közt mutatható ki a céhben, a felesége 1508-ban. A család nyilvánvalóan német volt, a Céhkönyv a nevét többnyire Áldat formában írta. Az utolsó generáció azonban elmagyarosodott, ugyanis az András keresztnevet a céhjegyzékek többször a vezetéknév után, sőt egyszer nála, egyszer a feleségénél „sch" végződéssel, tehát magyarosan írták. A városi lakosság vezetéknevét is bizonyára a magyar Áldott formában használta. 131 Aldoth János 1420. évi céhmester társa, Harcsás Miklós is német lehetett. Vagy a magyarok által adott megkülönböztető nevet írták be az oklevélbe, vagy pedig az ugyanazt jelentő német Scheider (akkori írás szerint Schaider) szót fordították le. 126 ERICH MASCHKE: Deutsche Städte am Ausgang des Mittelalters. In: WILHELM RAUSCH (Hrsg.): Die Stadt am Ausgang des Mittelalters. Linz/Donau, 1974. 19-23. p. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas III.) 127 Uo. 40. p. 206. j. 128 Lásd rájuk részletesen: KUBINYI: Budapest története [mint 69. j.] i. m. 68-69., 71-72. p. 129 RADY: i. m. [mint 36. j.] 173. 130 Lásd fenn, 64. j. 131 Lásd a székjegyzékeket. Keresztnév a vezetéknév után: 1500, 1503-1505, a vezetéknév után „sch"-val: 1506-1508.
