A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh
mészáros a székjegyzékben, aki minden bizonnyal azonos Schaur Wolfganggal. Arról már szóltunk, hogy Schaur 151 l-ben a purkrecht jegyzékekben magas, 200 forintos hitellel szerepel. Ezt az adósságot 1524-el bezárólag özvegye nevén találjuk. 1525-ben, a tíz százalékos törlesztő céhstatutum után Hofer neve alatt könyvelték el, mégpedig 180 forinttal. 1526-ban már 160, 1528-ban 144 forint az adósság. Hofer talán veje lehetett a volt tanácstagnak, mindenképen azonban az örököse. Weidner János 1506 és 1529 közt lett a széktulajdonosok közt összeírva. Egyedül 1528-ban hiányzik. Ez még meg is volna magyarázható, nem jött egy ideig haza a menekülés után. Viszont neve előfordul az egyik 1528-as viaszjegyzékben. A baj csak az, hogy 1528-ban az előkelő harmadik helyen Nüssel János szerepel, noha a céhmesterséget is betöltő Nüssel János 1500 és 1510 közt mutatható ki céhtagként, özvegye pedig 1511-től a céh megszűnéséig, 1529-ig, így 1528-ban is. Megjegyzem, hogy Weidner 1526-ban a hatodik, 1529-ben az ötödik helyen volt, így az 1528-as Nüssel János teljesen biztosan vele azonos. Itt is családi kapcsolatokat kell a két család közt feltételezni. A céhkönyvben még nagyon sok név fordul elő, egy későbbi kutató talán a könyv kiadása után veszi majd a fáradtságot, hogy ezek esetleges azonosságát, vagy rokonságát kimutassa a céh tagjaival. Magam csak a székjegyzékek (beleértve a céhszéket kezelők) névanyagát, tehát a testület igazolható tagságát vizsgáltam, nehogy esetleg ugyanazt a mestert kétszer említsük meg. így is maradtak megoldatlan kérdések. Az 150l-es jegyzékben az özvegyek közt pl. egy Master Failin fordul elő. 1500-ban azonban nem találtam egy Fail, vagy ahhoz hasonló nevű mestert. Még leginkább az 1500-ban említett (Rupprecht) Vid úr özvegye lehetett. Nem lehet többek közt azonosítani az 1502. évi viaszjegyzékben említett Czypser (Szepesi) Mártont, vagy az ugyancsak viaszjegyzékben 1519-ben, 1520-ban és 1526-ban összeírt AynHaren Pétert. Ugyanazokban az években ugyanis több Márton, illetve Péter fordul elő. Már szó volt róla, hogy a latin oklevelekben előforduló budai mészárosok nevei nem mindig azonosíthatók. Tanulmányunkban a zömében a váraljai Mészáros utcában lakó német mészárosok céhével foglalkozunk Nevük alapján elvileg volt magyar mészároscéh is. Erre nincs adatunk, viszont még a mészároscéhkönyvben is találunk a céhhez nem tartozó budai magyar mészárosokat. 1507-ben a mesterek a szombatpiaci Benedek mészárosnak (Wenedik) 16 forintot adtak kölcsön 50 (marha)bőrre. Kezese volt Poess Mihály, aki akkor ott vásárbíró volt. 45 bőrrel maradt adós. Ugyanakkor Bettalan (Berthoían) szombatpiaci mészárosnak is kölcsönöztek 16 forintot 50 bőrre. A kezes Weber (Takács) Ambrus volt. Ö 31 bőrrel maradt adós. 111 Mészáros Benedek mester 1505-ben valóban a Mária Magdolna templom mellett, tehát a Szombatpiacon lakott, és a Macskalik dűlőben 55 köböl bort szüretelt. 112 Poess, tehát rossz Mihály ese111 Céhkönyv fol. 36v. 112 SZAKÁLY - Szűcs: i. m. [mint 76. j.] 41. p. Egy budai köböl híg űrmértékként a 17. század elejéig 13,43 liternek felelt meg. BOGDÁN ISTVÁN: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest, 1991. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7.) 221. p.
