A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei - Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A középkori budai mészároscéh

panaszt tettek a halárusok ellen a tanács előtt, amely nekik adott igazat. Ezt az oklevelet 1514. szeptember 17-én íratták át a királlyal.

65 Valami történhetett 1514-ben, noha erre a céhkönyvben nincs adat. Augusztus 5-én Sánta Wolfgang

66 és Tibolt Tamás budai váraljai mészárosoknak az egész céh, vagyis testvéridet nevében benyújtott kérésére ünnepélyes formában átíratták és megerősíttették Zsigmond 1420-ban, Buda város 1424-ben, valamint I. Mátyás két, 1474-ben kelt oklevelét. (Az 1491-est nem.) A füzet alakú privilégiumot a kancellária (Acél) Ferenc pozsonyi prépost, királyi titkár relatiojára adta ki.

67 A királyi oklevelet 1519. június 2-án a mészároscéh, vagyis testvérület az óbudai káptalannal, mint hiteleshellyel is átíratta. Az okleveleket a céh részéről Wolfgang deák és Chwz (Schus) János céhmesterek, Ráhel (Reichel) Miklós, Torma János és Bodó János mesterek nyújtották be.

68 Kissé szokatlan, hogy a céh annyiszor fordult a királyhoz, valamint az, hogy egy hiteleshellyel is átíratta okleveleit. A marha és állatbőr kereskedelemmel is foglalkozó mészárosok bizonyára perbe kerülhettek városon kívüli erőkkel is, ahol a budai tanács által kibocsátott okleveleknek kevesebb hitele lehetett. A céh szervezetéről az 1500 és 1529 közt vezetett céhkönyv ad, sajnos csak részleges felvilágosítást. Hiányoznak az 1527. évi bejegyzések, ugyanis Mohács után a város lakossága elmenekült, és csak később tért vissza. 1529-ben pedig azért fejeződik be a kötet, mert János király kitelepítette a város német lakosságát, amelyet vetélytársa, Habsburg 1. Ferdinánd hívének tartott.

69 A céhkönyv nem volt a testület belső ügyvitelében egyedül használt könyv. A céhkönyvben gyakran említenek különféle registrumokat, amelyekkel alapján elszámoltak vagy a céh tisztségviselőivel, vagy adósaival.

70 Pl. 1513-ban, de máskor is aus den altenn püechern utalnak itt Kaiser Márton (Mert) adósságára. Forrásunk maga nem számadáskönyv ugyan, mégis elsősorban a céh anyagi helyzete dokumentálást szolgálta. Van különben bevételi és kiadási könyv is említve. 65 BFL XV 5. No. 10. Közlését lásd alább Források II. 15., 17. sz. 66 Az alábbiakban a sokszor előforduló Farkas keresztnevet a német Wolfgang formában írom, ahogy a forrásokban is olvasható. Csak a bortized lajstromokban fordul elő Farkas formában. 67 BFL XV 5. No. 9. Közlését lásd alább Források II. 16. sz. Kisszelői Acél Ferenc nem volt ugyan hivatalosan pozsonyi prépost, de csak róla lehet szó. KÖBLÖS JÓZSEF: AZ egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. (A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával.) Budapest, 1994. 453^156. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 12.) Ebben csak az az érdekes, hogy a szeptember 1 T-i oklevélen Ferenc erdélyi prépost királyi titkár szerepel relátorként, aki viszont Szeremlényi Ferenc volt. FÓGEL JÓZSEF: II. Ulászló udvartartása ( 1490 - 1516.) Budapest, 1913. 49. p. 68 BFL XV 5. No. 11. Közlését lásd alább Források II. 18. sz. 69 KUBINYI ANDRÁS: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: GEREVICH LÁSZLÓ (Főszerk.): Budapest története. II. köt. Budapest, 1973. 200-201., 208-209. p. A német mészároscéh történetét röviden már korábban feldogoztam (uo. 118-120. p.), most kissé bővítve és módosítva foglalkozom vele. 70 Az alábbiakban a keltezett említések esetében általában nem adok jegyzetet, hiszen a kötetben kiadott céhkönyvben (lásd Források I. A továbiakban: Céhkönyv) könnyen megtalálhatók. Az évenként megismétlődő mészárszékjegyzékekre, vagy viaszkifizetésekre, illetve a purkrecht-jegyzékekre 1510 után év megadásával utalok. Amennyiben az adat dokumentálása fontos, a forrás folioszámát adom meg.