Miszjuk Mihajlo - Kutassy Ilona: A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár Beregszászi Osztályának magyar provenienciájú fondjai és leírási egységei 1918/1919-ig és 1938–1944/1945 között - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 2. (Budapest, 2014
Útmutató
ÚTMUTATÓ A KÁRPÁTALJAI FONDJEGYZÉK HASZNÁLATÁHOZ A levéltáros és a történeti kutatások iránt vonzódó olvasó most először vehet a kezébe egy olyan kötetet/ segédletet, amely a Kárpátalján őrzött magyar proveninenciájú levéltári anyagok fondjait és azok leírási egységeit is tartalmazza. (Egy kétnyelvű (bilengvis) - ukránul és románul is publikált —, de csak a fondok neveit tartalmazó jegyzék kiadására 2004-ben már sor került.) Munkánk kiindulási alapját ezen kiadvány képezte, azonban azt számtalan helyen pontosítottuk és bővítettük, illetve terjedelmét annyiban csökkentettük is, amennyiben a kimondottan a csehszlovák közigazgatás idején (1919/20 és 1938 között) keletkezett és az ismételt magyar közigazgatás idején (1938/39 és 1944 között) tovább nem élő fondokat jelen kötetben nem szerepeltetjük. A magyarországi módszertani követelményeknek megfelelően a kötetet elláttuk intézményi-, hely-, személy- és tárgymutatóval is, hogy a kutatók minél jobban tudják használni a kötetet. A fondjegyzék a magyar nyelvű részben minden közölt fond nevét először magyarul, majd ukránul is megadja, az ukrán nyelvű részben viszont értelemszerűen csak ukránul. Amennyiben a fondképző Trianon után is tovább élt, vagy 1919/20 után keletkezett, de működött 1938 után is, a fond nevét csehül is közöljük mindkét verzióban. (Azért csehül és nem szlovákul, mivel Kárpátalja 1919 utáni közigazgatásának megszervezését, majd működtetését szinte 100%-ban Csehországból átvezényelt szakemberek végezték, s így az intézmények neveit nem szlovákul, hanem csehül regisztrálták. A leírási egységeket, az ún. opiszokat a magyar részben csak magyarul, az ukrán részben csak ukránul közöljük.) Amennyiben ezen fondok nevében szerepel helynév, akkor annak cseh nevét is feltüntetjük a helynévmutatóban. Egyébként a helyneveket a fondokban előforduló alakban mutatóztuk, de ezen kívül megadtuk a helységek mai ukrán nevét is. Az országhoz tartozást csak abban az esetben tünettük fel, ha a település ma nem Ukrajnához tartozik. Jelen fondjegyzék tartalmazza a legfontosabb levéltári adatokat a Kárpátalján őrzött és 1945-ig képződött iratanyagról. Az ukrán (1991-ig szovjet) levéltári rendszernek megfelelően a fondon belül az iratanyag csoportosítása alapvetően a kronológiai rendet követi, ennek ellenére az opiszok szintjén számtalan esetben tapasztalhatók időrendbeli átfedések. Az opisz alatt a fondon belüli levéltári segédletet (leírási egységet) értjük, amelyben az őrzési egységek (odinica zberihanyja) rövid tartalmi kivonatai időrendben vannak felsorolva. A fondjegyzék használatánál figyelembe kell venni, hogy vannak fondok/fondképzők, amelyek a középkortól, de legalábbis a 18-19 századtól 1945-ig kontinuusok. Jellemzően tanintézetekről, egyesületekről van szó, amelyek akadálytalanul működhettek a rendszerváltások ellenére is. Például az iratok iktatókönyvét a rendszerváltásoktól függetlenül továbbvezették. Ezért nincsenek minden esetben elkülönítve a csehszlovák éra iratai. Ami az opiszokban kronológiai lag rendszertelenül elhelyezett iratokat illeti, elmondható, hogy a fondképzés-rendszerezés után előkerült iratokat vagy iratcsomókat rendszerint nem olvasztották be a korábban rendszerezett anyagba, hanem idő- és energiamegtakarítás miatt inkább új opiszokat nyitottak. Ez nehézkessé tette ugyan az áttekinthetőséget, de gyors eljárásnak bizonyult, ami döntő szempont volt a teljesítménymutatók hajhászásának időszakában. Másrészt viszont, ahogy a jegyzék szerkezetéből is érzékelhető, a fondokat számos esetben szétdarabolták, bizonyára a nagyobb fondmennyiség elérése céljából. A kárpátaljai levéltárügy fejlődésére jellemző, hogy a bevezetésben is részletezett rendszerváltások nagy zűrzavart okoztak a fondképzők eredeti rendjében, így alapvetően sérült a fondok proveniencia szerinti tagolása. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a klasszikus állag, illetve sorozat szintű nyilvántartás teljesen idegen a szovjet-ukrán levéltári rendtől. A fondok nevén túl jelen kiadvány részletes ismereteket nyújt a fondon belül mesterségesen kialakított tartalmakra vonatkozóan is. A szerkesztés folyamán a következő elvet követtük: feltüntettük a fond számát, a fond megnevezését, a fond évkörét, a fond őrzési egységeinek számát, sőt, opiszonként is megadjuk az iratok évkörét és az azon belüli őrzési egységek számát. Némely fondoknál nem minden leírási egység (opisz) található meg, ez nem véletlenszerű, hanem a kezdetleges/szakszerűtlen fondrendezés következménye. Ennek következtében az opiszok számozása az adott fondnál nem folyamatos. Meg kell emlékeznünk az ún. titkos osztály levéltári anyagáról is, amelyet az 1950-es években a begyűjtött fondokból hoztak létre, kiválogatva a szovjet rendszerre „veszélyes”, po15
