Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)

TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR, NAGYKIKINDA - ISTORIJSKI ARHIV, KIKINDA

Történelmi Levéltár, Nagykikinda Istorijski arhiv, Kikinda Cím: 23300 Kikinda Trg srpskm dobrovoljaca 21. Telefon: (381)230/34 835 Fax: (381)230/22 187 E-mail: kiarhiv@kiarhiv.org.

yu Web: http://www.kiarhiv.org.yu/ Ügyfelek és kutatók fogadása hétfőtől péntekig 9.00-13.00 óra között. A nagykikindai levéltár jogelődje az 5. számú Levéltári Központ 1947. november 2-án, csak egy évvel a már több helyen is említett tartományi határozat megjelenése után alakult meg. Ellentétben más levéltárakkal, hét éven keresztül a városi múzeum keretében működött és csak 1955. január l-jén lett önálló intézmény Városi Állami Levéltár néven. A levéltár területi illetékessége alapításától a mai napig változatlan, Észak-Bánát három jelenlegi községe:Nagykikinda, Coka (Csóka) és Novi Knezevac (Törökkanizsa) területén gondoskodik a levéltári anyag védelméről. Már 1956-ban megváltozott a neve Állami Történelmi Levéltárra, tizenkét év elmúltával pedig a mai nevét kapta. A Vajdaság minden községében már 1974-ben olyan törekvések jutottak kifejezésre, hogy a művelődési intézményekből egy munkaszervezetet kell alakítani. A nagykikindai levéltár regionális jellege ellenére sem tudta megőrizni önállóságát és 1975. január l-jétől a Művelődési Központ részeként (ügyviteli egységként) tette a dolgát a városi múzeummal és könyvtárral együtt. A Művelődési Központ 1990 végén szűnt meg, de az önálló Történelmi Levéltár csak 1992. január l-jén alakult meg. Az elmúlt 60 évben nemcsak a levéltár státusa (jogi helyzete) volt hányatott, hanem az intézményben őrzött anyag sorsa is. A levéltár a Tito marsall utca 4. számú házban kezdte meg működését, ahol az intézmény első hivatalnoka is lakott. Az anyag raktározását és rendezését itt és ugyanezen utca 128. számú házában végezték. A következő székhely 1953-tól a Nagykikindai Kiváltságos Kerület Magisztrátusának épülete volt, ahonnan két év elmúltával a Svetozar Miletic utca 1. számú földszintes házába telepítették. Itt kilenc évig maradhatott a levéltár, majd 1963-ban ismét visszakerült a kerület Magisztrátusának épületébe - ahol jelenleg is működik. A gazdátlanság következményeit a mai napig magán viseli a levéltár. Minden más vajdasági levéltárnál kevesebb raktár- és irodahelyiséggel rendelkezik, összesen 764 m

2-rel. A dolgozók létszáma 12, ezzel csak Bela Crkvá-t (Fehértemplomi L.) előzi meg. Egy dolgozó tud magyarul is. Az átvett iratanyag mennyisége tekintetében is az utolsó helyen áll, raktáraiban 1660 ifm. anyagot, illetve 357 fondot, gyűjteményt őriznek. A külszolgálati felügyelet 312 iratképző szervet tart nyilván. Az intézmény kézikönyvtára 2000 kötetes, amelyben egy 4500 darabból álló 150 címszavas helyi újságokból álló gyűjtemény is van. A levéltár legtöbb kiadványa, összesen hét, a Nagykikindai Kiváltságos Kerülettel kapcsolatos. A Kerület anyagával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Kerület fennállásának 100 éve alatt (1776-1876) hozzá tartoztak olyan települések is, amelyek ma nem a levéltár gyűjtőterületén vannak, hanem a nagybecskereki levéltárhoz tartoznak. Ezek Novi Becej (Törökbecse), Kumane (Kumánd), Melenci (Melence), Taras (Tiszatarros) és Basáid (Basahíd). A kutatóknak a feltárt anyagról fénymásolatot és digitális fotót tudnak készíteni.