Fodor István - Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 3. (Budapest, 2008)

TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR, SZABADKA - ISTORIJSKI ARHIV, SUBOTICA

Történelmi Levéltár, Szabadka Istorijski arhiv, Subotica Cím: 24000 Subotica Trg slobode l/III. Telefon: (381)24/626 889 Fax: (381)24/524 033 E-mail: info@suarhiv.co.yu Web: http://www.suarhiv.co.yu/ Ügyfelek és kutatók fogadása hétfőtől péntekig 9.30-13.30 óra között. Szabadka 1743-ban Szabad Kamarai Mezőváros lett Szent Mária néven. A városi elöljáróság 1751-ben négy helyiségből álló városházát építtetett, ebből egy szobát „levéltárnak" rendeztek be. Az 1828-ban, majd annak helyén 1912-ben épült városházák épületében a levéltár helyiségeit az akkori követelményeknek megfelelően alakították ki. A levéltári anyag rendezését a XVIII. század második felében főispáni utasítás szerint rendezték, majd a XIX. század első felében a város „levéltárnoki utasítása" alapján. A levéltári anyagnak a későbbiekben is gondját viselték. Ennek köszönhető, hogy a közigazgatási iratok folytonosak, szinte hiánytalanul megmaradtak. A második világháború végéig a mai értelemben vett közlevéltárak nem léteztek. A háború után Szabadkán is megalakították a levéltári központot, amely 1952-ben önállósult Városi Állami Levéltár néven, területi illetékessége ekkor már teljesen megegyezett a mai állapotokkal. Az intézmény három község területén végzi a levéltári teendőket, ezek:Szabadka, Topolya és Kishegyes. A Történelmi Levéltár elnevezés 1964-től van használatban. A levéltár irodái, részben a raktárai is a szabadkai Városháza III. és IV. emeletén vannak. Ezen kívül raktárai vannak még a szabadkai Kerületi Bíróságon és egy topolyai volt iskolaépületben. A Városháza épületében lévő raktárakból az iratanyag egy részét 2005-ben az ún. Margit-malom épületében kialakított raktárakban helyezték el. A levéltár így a négy helyen összesen 2321 m

2 hasznos alapterülettel rendelkezik. A Városházán pedig teljesen felújították a munkahelyiségeket. A levéltárnak 443 fondja és gyűjteménye van, 4705 ifm. mennyiségben. A külszolgálat 794 iratképző szervet tart nyilván. A kézikönyvtár 4664 címszót tartalmaz, a könyvekhez tárgy- és (szerzői) névkatalógus is készült. A levéltár kutatótermében 6-7 személyt tudnak egyidőben fogadni. A számítógépek és egyéb kiegészítő berendezések száma és minősége alapján a jól felszerelt vajdasági levéltárak közé tartozik. Annak ellenére, hogy nincs mikrofilmező készülékük százezernyi felvétel készült a legrégebbi anyagról. Folyamatban van a térképek és tervrajzok digitalizálása. Vojnovic Emil, az önálló intézmény első igazgatója (1951-től 1973-ig) aki maga is három nyelvet tudott, nyelvtudással bíró munkatársakat vett maga mellé. A hagyomány megmaradt. Ma a dolgozók létszáma 18, a nem magyai- anyanyelvűek közül is többen kifogástalanul beszélnek magyarul, illetve egyes munkatársak több idegen nyelvet is tudnak. A mikrofilm kivételével, a kutató kérésére, minden adathordozón rögzítik a feltárt anyagot.