Novák Veronika: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938-1945 között 1. - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 1. (Budapest, 2004)
Biccsei Állami Levéltár - Iratok
BICCSEI ÁLLAMI LEVÉLTÁR* STÁTNY ARCHÍV V BYTCI Telefon: Fax: Cím: S. Sakalovej 014 35 Bytca - kastiel' ++421 41 553 33 11 ++4214155336 22 E-mail: archiv@saby.vs.sk A levéltár kutatóterme hétfőtől-csütörtökig 8—-15— óráig tart nyitva. A Biccsei Állami Levéltár jogelődje, a Zsolnai Kerületi Levéltár 1949-ben, a kerületi rendszer megalakulásakor jött létre. A levéltár már tevékenységének kezdetén kezelte az egykori Árva, Turóc és Liptó megye levéltárát. Mivel az újonnan létrehozott kerületi levéltár nem rendelkezett megfelelő raktárhelyiségekkel, az említett három megye levéltári anyaga korábbi helyén, Alsókubínban, Liptószentmiklóson és Turócszentmiklóson maradt, és mint fióklevéltárak működtek. Zsolnán a levéltár csak két helyiséggel rendelkezett, az egyik raktárként, a másik kutatóteremként és dolgozószobaként szolgált. Az egykori megyeszékhelyeken és a kerületi levéltár 3 fiókjában is nagyon rossz feltételek között őrizték a levéltári anyagot. Ennek az egyik okát a megyék 1923-ban történt átszervezésében, majd megszüntetésében kell keresni. Liptó megye iratait, miután 1922-ben a régi megyéket megszüntették, elmozdították eredeti helyükről, mivel az egykori megyeház Liptószentmiklóson az újonnan megalakított tátraaljai nagy megye székhelye lett, és a megnövekedett számú megyei hivatalnokoknak dolgozószobákat kellett biztosítani. A volt megyeházán tehát 1923-ban csak azokat az iratokat hagyták, amelyek szükségesek voltak az új hivatal tevékenységéhez. A többit Lőcsére szállították, ahonnan viszont a volt Szepes vármegye élő iratait hozták Liptószentmártonba, hiszen az újonnan létrehozott nagy megyének szintén szüksége volt ezekre. A lőcsei elhelyezés különösen megviselte Liptó megye iratait, ugyanis 1924-ben az irattárat víz öntötte el. Ráadásul az iratanyag szakmai felügyelet nélkül maradt egészen 1954-ig, amikor visszakerült Liptószentmiklósra, a Zsolnai Kerületi Levéltár fiókjába, majd onnan Biccsére. 1957-ben a levéltári fondba visszakerültek azok a dokumentumok is, amelyek még a húszas években a rózsahegyi Liptói Múzeumba kerültek. A Zsolnai Kerületi Levéltár turócszentmártoni fiókja őrizte Turóc megye iratait. Ezek 1922 után szintén mostoha sorsra jutottak. Miután a megye megszűnt, nem volt, aki az iratokról gondoskodjék. Az egykori megyeház földszinti helyiségei nedvesek és alkalmatlanok voltak az iratanyag megőrzésére, ennek ellenére elhelyezésükben csak 1955-ben történt változás, amikor átvitték őket Biccsére. A második világháború éveiben a levéltár 1790 előtti anyagát a Szlovák Nemzeti Múzeumba tervezték elhelyezni, azonban erre nem került sor. Árva megye iratai a megyék feloszlatásával szintén veszélybe kerültek. Eredetileg a megyeháza első emeletén voltak elhelyezve, innen azonban a földszintre költöztették őket, ahol nedves és penésszel megtámadott helyiségekbe kerültek. A megye anyagát formailag a Caplovic könyvtár vezetője kezelte. Minden jelentés, amely a levéltárról készült a két világháború közti időszakból, hangsúlyozta, hogy veszélyeztetett a megyei levéltár iratanyaga. Ennek ellenére elhelyezésükben változás csak 1955-ben történt. A három megye anyagát a két világháború közti időszakban több történész kutatta, akik gyakran az általuk kiemelt iratokat nem helyezték vissza eredeti helyükre. A negyedik megye (Trencsén) iratait a Nyitrai Állami Levéltártól 1990 után vette át az intézmény. A Zsolnai Kerületi Levéltár az 1954-ben megjelent levéltári kormányrendelet értelmében állami levéltár lett. 1955-ben a levéltár céljaira némi átalakítás után átadták a biccsei várat. A levéltár kalauza 1959ben jelent meg, s részletes fondleírásokat tartalmaz. Egyik szerkesztője Kocis Jozef volt, aki hosszú éveken át a levéltár igazgatója volt. A levéltár épületét több ízben javították, legnagyobb átalakítása a hetvenes években történt. Az utóbbi időben ismét elkezdődött a felújítás, ami pénzigényessége miatt - műemlékről van szó - csak lassan halad. A levéltárnak jelenleg 17 dolgozója van, közülük 11 szakalkalmazott. A levéltár összesen 5462 ifm. levéltári anyagot őriz. A mai Biccse 1946-ban Nagybiccse és Kisbiccse egyesítésével jött létre.
