Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)

Szófia

Keremekcijev, A.: HauiaTa CTOJinua, hchhoto öiraroycpoücTBO h yKpenBaHe [Fővárosunk és városiasodása]. Szófia, 1907, 104 p. képekkel.

MlHAJLOV, J.: HaBHpaHeTO Ha cto.'ihmhhtc yjiHUH. CTecHeHH h pa3uiHpeHH yjiHttH. [A főváros útjainak burkolási munkálatai. Kiszélesített és szűk utcák]. Szófia, 1909,10 p. IOehjieUha KHMrA ha rPA/t C00HE [Szófia jubileumi könyve]. Szófia, 1928, 425 p.

Hape^ba 3A 3ACTPOHBAHE ha ctoohua Co<hhh [Dekrétum a főváros rendezéséről]. Szófia, 1934, 31 p. IVANOV, J. - SOHEROV, L.: KparbK KOMeHTap Ha napeaoaTa 3a aacTpomaiie Ha CTOJinua CoíJjhh. [Szófia főváros városrendezéséről szóló dekrétum rövid magyarázata]. Szófia, 1935» 230 p.

GANEV, N.: IlaMeTHHUHTe Ha CTOJinua Co([ihh [Szófia emlékművei]. Szófia, 1939, 89 p.

GANEV, N.: SajiecHBane Ha CoíJihh. PpaAHHH, napKOBe h rocKH KyjiTypH. KpaTKH HCTOpmecKH Ceae>KKH [Szófia fásítása. Kertek, parkok, erdők. - Rövidített történelmi jegyzetek]. Szófia, 1942, 52 p. képekkel.

BobCev, S.N.: CepAHKa. MaTepnaJiH 3a H3yMaBaHe Tonorpai])HHTa, ycTpoiícTBoro h apxHTCKTypaTa Ha rpafla [Serdica. Adatok a város topográfiájáról, szerkezetéről és építészetéről]. Szófia, 1943. 70 p.

KpATKA HCTOPHR HA ETaJITAPCKATA APXHTEKTyPA

[A bolgár építészet rövid története]. Szófia, 1965, 627 p. NlKOLOV, N.: Co(J)hhckh KaflacTbp h rpaaoycTpoflcTBo [Szófia telekkönyve és az urbanizáció]. Szófia (dátum nélkül), 23 p.

FORRÁSOK

Szófia 1879. évi fővárossá nyilvánítása után jött létre a Központi Városi Elöljáróság, valamint igazgatási szervei.

AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSRENDEZÉSI IGAZGATÁS IRATTÁRA

(APXHB HA ynPABJlEHHE APXHTEKTyPA H EJIATO- yCTPOfíCTBO nPH CTOJ1HMHATA OEIfiHHA)

Szófia, Ul. Serdika 5

1878-1976 kb. 16 000 db

őrzi a Központi Városi Elöljáróság keretében működött valamennyi építési hivatal irat-, terv-, fénykép- és más dokumentációs anyagát. Itt találhatók az 1923 után készült, körzetenként és városnegyedenként csoportosított építészeti tervek, az épületek térképeivel: az 1878 és 1923 között jóváhagyott építészeti tervek iratcsomói; építésiengedély-szelvények (1921-1950)5 építmények dokumentációja (1960-1962). A három emeletnél magasabb épületek tervein kívül itt megtalálhatók az összes középületek, iskolák, óvodák, gyárépületek iratai. A teljes tervdokumentáció mellett van a jóváhagyáshoz szükséges valamennyi irat. Részletes cédulakatalógus 1934-től napjainkig.

SZÓFIA VÁROS LEVÉLTÁRA

(COOHflCKH TPAflCKH H OKPT>)KEH flEPWABEH

APXHB)

Szófia, Bul. Vitoäa 2 1878-tól napjainkig

A jelentős anyagok egy része a fővárossá nyilvánítást követő időből származik. Kiemelkedők a középületek alapítására vonatkozó tervek (közte a Külügyminisztérium mellett felállított Építési Bizottságé). Városi telkek parcellázásáról készült dokumentációk. Az 1887-1894 közötti évekből Dimitar Petkov polgármester várospolitikával kapcsolatos iratai.

Az osztrák-magyar társasággal középítkezésekről folytatott levelezés (1933-1934), az 1932. évi városrendezési pályázati program, szerződés új városháza építésére.

A Fővárosi Tanács fondjai - személyi hagyatékok -telekkönyvek

1935-től napjainkig

Újjáépítési ügyek iratai

1945-től

Szociálpolitikai, kulturális és gazdasági funkcionáriusok iratanyaga

1878-1944

Köznevelés, oktatás

1949-1959

Katalógus Szófia építészeti és városi fejlődéséről.

MEGYEI NEMZETI LEVÉLTÁR

Szófia, Bul. VitoSa 2 1878-tól napjainkig

Említésre méltók tárgyuk szempontjából: Törvénytervezet a városiasításról (1933), sorozat az általános városrendezési tervekről, továbbá térképek, jegyzőkönyvek, levelek; közoktatási, tudományos és kulturális célú épületek, valamint más középületek irat- és tervanyagai; a Nemzeti Színház építéséről (1888), az állatorvosi, a fizikai és matematikai kar épületei helyének kijelöléséről (1924) szóló iratok; a Balkán Színház és Mozi épületének tervrajza; a műszaki főiskola épületének tervrajza (1943); a Szlavjanszka Beszeda kultúrközpont és a hozzátartozó szálloda és étterem tervei; dokumentumok az Alekszandar Nevszki-székesegyház építésére. Tervjavaslatok: a közegészségügyi intézet épületéről (1927); a szófiai fertőzőbetegrendelőintézet és a városi kórház helyszínvázlatai és tervrajzai; a szófiai termálfürdők építésének, a vasútvonalak kitűzésének és vasúti építkezéseknek tervrajzai és építési szerződései (1906); Szerdika, Poduiane, a Központi Pályaudvar, a katonai rámpa helyszínrajzai (1924-1941); a villamoshálózat, a villamoskocsiszínek tervei (1900- 1942); hidak építésének, a város általános rendezésének és új negyedek rendezésének tervei; az Alekszandar Nevszki tér terve; Szófia víz- és csatornahálózatának tervei, építési szerződések, levelek stb. (1884-1944).

A második világháborút követő, Szófia újjáépítési és építési időszakából a következő anyagok különösen fontosak: az Ideiglenes Városi Tanács jegyzőkönyve az alpolgármester által az újjáépítési beruházásokra vonatkozóan benyújtott törvénytervezet jóváhagyásáról (1946); polgármesteri jelentés Szófia bombázások utáni újjáépítéséről (1944); tervjavaslatok és javaslatok üzemépületek és lakóházak építéséről (1945-1959); a Szófiai Városi Tanács által

1947-1948-ban végeztetett építkezések kétéves gazdasági terve; jelentések és adatok az építkezési munkálatok állásáról a főváros körzetében (1949); Szófia Újjáépítési Főigazgatóságának éves munkatervei (1946-1948); a Kereskedelmi és Ellátási Osztály vezetőjének jelentése; a város területi fejlesztési tervei (1946-1955); önkéntes adományokból végzett építkezések programja (1959). Katalógus: építkezés, urbanizáció, építészet címszavakkal.

312

EURÓPAI FŐVÁROSOK