Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Róma
Kamarai Iratok III. (Camerale III) XV-XIX. század 2507 egység Vegyes, helységnevek szerint ABC-be rendezett iratok. A „Róma” címszónál az anyag tárgykör szerint is felosztva, számos térképpel. Kiemelkedők: a templomok és kolostorok (Chiese e monasteri), paloták és villák (Palazzi e vilié), színházak (Teatri). Egyetem (Universitá) 1271-1894 1105 egység A palazzo della Sapienza építésének dokumentációja. Katalógus. Katonaság és Börtönök (Soldatesche e galere) 1431-1841 815 egység Róma falainak és az Angyalvár erődítményrendszerének számlái. JÓKORMÁNYZATI SZÖVETSÉG (CONGREGAZIONE DEL BUON GOVERNO) 1592-1847 13 075 egység A Jókormányzati Szövetséget VIII. Kelemen pápa alapította 1592-ben, a pápaság javainak kezelésére. Az anyag 14 állaga közül tárgyunkra vonatkozik: III. sorozat: Római Köztársaság, napóleoni uralom, olasz királyság, ideiglenes közigazgatás (Serie III: Repubblica romana, Impero napoleonico, Regno d’Italia, Amministrazioni provvisorie) 1798-1814 235 egység A francia igazgatás idején az urbanisztikai tevékenység az emlékművek restaurálására és fenntartására, az utak és a Tevere karbantartására és a közhasznú szolgáltatásokra koncentrálódott. Ez az állag dokumentálja a Hidak, Gátak és Közmunkák Irodájának útépítésekkel, templomokkal, szökőkutakkal, vízvezetékekkel, börtönökkel, kórházakkal kapcsolatos tevékenységét. Az emlékművekkel, világi építményekkel foglalkozó, 1810-ben alakított bizottság, valamint a Szépítési Bizottság iratai is itt találhatók. VI. sorozat: Telekkönyvek (Serie VI: Catasti) 1678-1841 143 egység A Központi Népesség-nyilvántartó Elnökség telekkönyveinek kiegészítő dokumentumai: kartotékok, rendelkezések, illetve a későbbi telekkönyvek összeállításával kapcsolatos egyéb ügyek. X. sorozat: Vizek és Utak (Serie X: Acque e strade) 1616-1857 326 egység A Jókormányzati Szövetség feladata a pápai állam országútjainak és járási útjainak, hídjainak karbantartásához szükséges pénz beszedése volt. 1818-ban az országutak fenntartását az Utak Elnöksége vette át, amely ezt a hatáskörét a Róma környéki járási utakéval együtt egy Rómában alapított központi igazgatóság útján gyakorolta. A Jókormányzat a továbbiakban a járási utak felügyeletét látta el, beleértve Comarca útjait is. Az utakon és a római tulajdonban levő birtokokon végzett munkákkal kapcsolatos iratok az 1824-1857 közötti időszakból. A Jókormányzat igazgatási tevékenysége 1831-ben megszűnt, de ezután is felügyelt a Comarca útjaival kapcsolatos tevékenységre. XIII. sorozat: lajstromok és naplók (Serie XIII: Registri e vachette) 1634-1849 752 egység Kiemelendők a telekkönyvek és utak kötetei (1777-1808, illetve 1802-1809). XIV. sorozat: Térkép-, Tervrajz- és Rajzgyűjtemény (Serie XIV: Collezione di piante, mappe e disegni) XVII-XIX. század 272 egység Római palotákról, villákról, utakról ábrázol. Leltár. Különleges megbízatású szövetségek (Congregazioni particolari deputate) 1600-1760 103 kötet E szövetségeket egy-egy feladat megoldására időlegesen hozták létre. Kiemelkedők a Szent Pál-kolostor, Róma kapui, Róma szőlői és az Acqua Vergine ügyében alakított szövetségek iratai. Űt-, híd- és kútügyi szövetség (Congregatio super viis, pontibus et fontibus) 1567-1708 3 kötet 1588 előtt a hidak és utak felügyeletét egy kamarás látta el, címe „viarum praesidens” (utak elnöke) volt. A vizek feletti felügyeletet egy kongregáció gyakorolta, a Congregatio super conductione acqua salonis. 1588-ban, V. Sixtus pápasága idején alakult meg a Congregatio super viis, pontibus et fontibus. Ez a már létező hivatalokat irányító szervezet volt, összejövetelein jelen voltak az útépítő mesterek is, jegyzőkönyveit három kötet tartalmazza. A kongregáció tevékenysége 1690-ben szűnt meg. Űtfelügyelőség (Presidenza déllé strade) 1410-1833 920 egység Iratai Róma urbanisztikai fejlődésének legjobb forrásai, de a közjegyzői levéltárakkal és az Apostoli Kamara irataival állandóan össze kell vetnünk őket. Az építő és útépítő mesterek 1410-ből származó alapszabálya, az utakkal és az építéssel kapcsolatos állagok, köztük VII. Sándor telekkönyve (1660) a birtokokat osztályozza: a taxae viarum az épületekre, illetve a birtok melletti utak használatbavételére kivetett adókat tünteti fel. Vízfelügyelő Szövetség (Congregazione déllé acque) 1609-1833 332 egység Az iratanyag helységenként a vízüggyel kapcsolatos szakfeladatokra tagolódik. Városi Vízvezetékek Felügyelősége (Presidenza degli acquedotti urbani) 1520-1870 92 egység A római kori Felice, Paola és Vergine vízvezetékek, bár a Vízfelügyelő szövetség hatáskörébe tartoztak, külön adminisztrációval is rendelkeztek. Mandátumok, igazolások, víztulajdonosok főkönyvei, koncessziós iratok. Űt- és Vízügyi Törvényszék (Tribunale della acque e strade) 1524-1809 354 egység Határozatok. Segédlet. Partfelügyelőség (Presidenza déllé Ripe) 1708-1849 48 egység Hatáskörébe tartozott a folyami szállítás Róma két folyami kikötője: Ripa Grande és Ripetta között. Parti Törvényszék (Tribunale déllé Ripe) Ripettai Kúria (Curia di Ripetta) 1594-1817, 260 egység. Ripa Grandei Kúria (Curia di Ripa Grande) 1629-1824, 113 egység. Víz- és Útügyi Prefektúra (Prefettura generale di acque e strade) 1833-1866 630 egység 1833-ban a Vízügyi és az Ütügyi hivatal összevonásából keletkezett a városi utak, gyárak, vízvezetékek és kutak építésének felügyeletére. A prefektúra alá tartoztak: a Művészeti Bizottság, valamint a Pápai vízügyi és utászmérnökök Testületé. Hatáskörét az 1847-ben megalakult Közmunkaügyi Minisztérium vette át. Művészeti Bizottság (Consiglio d’Arte) 1817-1870 207 egység Először mint a Víz- és Ütügyi Prefektúra, majd mint 282 EURÓPAI FŐVÁROSOK
