Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Prága
helyzet a prágai városokban 1378-1434 között], tesky Casopis historicky XXII-XXIII, 1916-1917, 74-84, 353- 364, 54-67, 422-445 PPMENDL, B.: Z hospodárskych déjin stredovéké Prahy [A középkori Prága gazdasági élete]. MERTA, A.: Prazské národní vybory, vyvoj jejích organizace v létech 1945 a 1965 [Prága területi tanácsai, szervezeti fejlődésük 1945-1965 között]. Prága, 1966, 290 p. MERTA, A.: Vyvoj prazské méstské správy od roku 1922 do roku 1945 [Prága városi közigazgatásának fejlődése 1922-1945 között]. Prazsky sborník historicky, Prága, 1975, 147-195 pp. rezümé német nyelven. FORRÁSOK A legkorábbi időszakról kevés írásos emlék maradt fenn. A megmaradónak a XIV. századig többnyire krónikafeljegyzések a prágai várak megerősítéséről, a várbeli palotákról, templomok és más épületek építéséről, a városi tüzekről és árvizekről, valamint a kőhíd építéséről. Az írásos emlékek közül mindössze néhány tucat okirat maradt fenn, egyesek eredetiben, mások másolatban. A dokumentum, amely elsőként említi Prágát és írja le épületeit, Ibrahim íbn Jakúb kereskedő jelentése 965-966-ból (Isztambuli Levéltár). Az egyes prágai településekről és templomaikról hírt adó okiratok többnyire egyházi levéltárakban és a prágai Állami Központi Levéltárban találhatók. Ezek általában nyomtatásban is megjelentek, a következő két kiadványban: Codex diplomatics regni Bohemiae /-///. (kiadta Gustav Fridrich) és Regesta diplomatica Bohemiae et Moraviae I-IV. (kiadta Karel Jaromir Erben és Josef Emler). A Prága építészeti fejlődéstörténetéről szóló források több levéltárban és intézményben megtalálhatók, mindenekelőtt Prága főváros Levéltárában, a Központi Állami Levéltárban, a Nemzeti Műszaki Múzeumban és Prága Főváros Múzeumában. Az írásbeli anyagok a XV. század közepéig többnyire latin nyelven íródtak, a XVII. század végéig többnyire cseh nyelven, a XVIII. századtól a XIX. század közepéig szinte kizárólag német nyelven, ezt követően ismét cseh nyelven. PRÁGA FŐVÁROS LEVÉLTÁRA (ARCHIV HLAVNÍHO MÉSTA PRAHY) Prága 1, Staré Mésto, Husova ulice 20 Itt található az építészeti fejlődéstörténetről szóló források túlnyomó többsége a XIV. századtól kezdve. A régebbieket két nagy gyűjtemény tartalmazza, az az okiratgyűjtemény és kéziratgyűjtemény, amelyeket 1851 után az egyes prágai városok (Staré Mésto, Nővé Mésto, Malá Strana és Hradcany) levéltárainak maradványaiból alakítottak ki és később kiegészítették a Prágához csatolt többi település levéltári anyagaival. Az okiratgyűjtemény több mint 80 000 darabból áll (XIV-XX. század). A városi és egyéb hivatalos könyvek gyűjteménye napjainkban több mint nyolcezer kötetet számlál. Az 1784 utáni időszakból (a prágai két város egyesítése után) kiemelkedőek a városi építkezésekre vonatkozóak, különösen a magisztrátus és egyéb közhivatalok (például építési hivatal) iratai. Egyik legfontosabb forrás a tervek, metszetek és fényképek gyűjteménye. A bohnicei római katolikus plébániahivatal levéltára (Archiv rímsko-katolického farniho úradu v Bohnicích) 1158 Pergamen okirat a bohnicei oltárban elhelyezett ereklyékről. Okiratgyűjtemény (Sbírka listin) 1316- 128,5 A gyűjtemény első részében okiratok (Pergameny 419 db). Közte a prágai Üj város alapító okirata 1448-ból; az elővárosi települések városi rangra emeléséről szóló okiratok. (Královské Vinohrady, Kőéire, Zizkov, Nusle, Vréovice, Vysocany, Smíchov, Karlín, Bubenec és Bfevnov). Okirat (79 961 db) házakról, egyéb épületekről (telekkönyvi kivonatok, végrendeletek stb.), amelyek mellékletben tartalmaznak helyszínrajzokat és terveket is. Szinte teljes a vásárlások, szerződések gyűjteménye. Tartalmazza a szanálási területek, a város körüli volt várfalak és várárkok területének parcellázására vonatkozó adatokat. A teljes okiratjegyzéket 1945-ben az óvárosi városházán kiütött tűz elpusztította. 1945 után ezeket az okiratgyűjteményeket többnyire újra összeállították. Leltározva, tulajdonos és objektumok szerint katalogizálva. VÁROSI ÉS EGYÉB HIVATALOS KÖNYVEK (MÉSTSKÉ A JINÉ ÜÉEDNÍ KNIHY) 1310- 8002 kötet A gyűjtemény fokozatosan alakult ki. A legrégebbi prágai városi könyvet (Liber vetustissimus - sign. 986) 1310-ben kezdték vezetni. Tartalmazza a befogadott polgárok, a közjövedelmek és kiadások jegyzékét, a privilégiumok és a város számára egyéb fontos okiratok másolatait, a törvényhatósági jogok leírását, az óvárosi tanács határozatait. Kiemelkedő Luxemburgi Jánosnak 1338-ban az óvárosi városháza létrehozására kiadott engedélye és az óvárosi utcák kikövezéséről szóló rendelete, valamint a városi tanács jóváhagyása nélküli építkezések betiltása. A városi könyveket később szakosított kötetre osztották tartalmuk szerint. Kiemelkedőek a háztulajdonokra vonatkozók (Libri contractuum, obligationum, testamentorum, inventariorum stb.), azok vételéről, eladásáról, a vételi árról, összevonásról és felosztásról stb. szóló feljegyzések. Az óvárosi tűz e tekintetben is súlyos pusztítást okozott. A XVI. századtól kezdve a többi prágai város könyvei fennmaradtak. Jelentősek még a tanácsi jegyzőkönyvek, ezekben a házakért folyó viták és a városi tanácsok hivatalából származó könyvek adatokat tartalmaznak a házak terveinek jóváhagyásáról, a háztulajdonosok közötti vitákról, az építkezéseket vizsgáló helyi bizottságokról, építési engedélyekről. Nyomtatásban megjelent jegyzék. Kartotékrendszer. Óváros (Staré Mésto) 1437-1871 Adásvételi könyvek (libri contractuum) 1437-1451, 1769- 1871; kötelmek könyve (libri obligationum) 1452-1869; végrendeletek könyve (libri testamentorum) 1518-1815; leltári könyvek (libri inventariorum) 1584-1784; tanácsi jegyzőkönyvek 1479-1856. A XV. század elején az Óvárosban speciális gazdasági hivatalt hoztak létre, amelyeket később a Hat Városi Tanácsos Hivatalának neveztek. Ez egyebek mellett a középületek igazgatásával (városháza, a bíró háza stb.) foglalkozott és rendőri építési teendőket is végzett. Fennmaradtak: a tanácskozás jegyzőkönyvei (1613-1683); a kiszállások és vallomások könyve (1734-1749); a határozatok könyve (1518-1849), néhány kataszteri könyv, a házak, háztáblák, háztulajdonosok és ezek mesterségeinek, valaPRÁGA 255
