Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Prága
Az építkezések a historizáló stílusok jegyében folytak. Az igénytelen lakóépületek mellett monumentális középületeket emeltek (pl.: Nemzeti Színház 1868-1883, neoreneszánsz stílusban, építészek: J. Zitek és J. Schulz; a Nemzeti Múzeum 1885-1890, J. Schulz; befejeződött a Szent Vitus-katedrális építése 1873-1929, neogótikus stílusban, építészek: J. Mocker és K. Hilbert). A XX. század fordulóján a historizáló stílust felváltotta a szecesszió (Főpályaudvar 1901-1909, az új Városháza 1905-1911, valamint A. Balsánek, J. Polívka és J. Fanta más művei). 1910-ben a városnak 184 011, az elővárosokkal együtt 616 631 lakosa volt és 16 746 háza. A századfordulón az Osztrák-Magyar Monarchia egyik fő ipari központjává és közlekedési csomópontjává vált. 1878-ban megalakult a cseh szociáldemokrata mozgalom Praha-Brevnovban és 1920-ban Karibiban a Csehszlovák Kommunista Párt. Az első világháborút követően, 1918. október 28-án Prága az önálló Csehszlovák Köztársaság fővárosává vált. A nagyvárosi és a fővárosi feladatok megsokszorozták a város feladatait. 1922. január i-én létrejött Nagy- Prága. Területe 172 km2 volt, lakosainak száma 676 657. A nagyszabású urbanisztikai tervek megvalósításának elősegítésére létrehozták Prága Állami Városrendezési Bizottságát és elkészítettek egy új városrendezési tervet. Nem sikerült azonban gátat vetni a spekulációnak, a vállalkozói anarchiának. Megmaradt az építkezések társadalmi differenciáltsága; egyaránt épültek pompás villanegyedek, primitív bérházak és külvárosi barakktelepek. Több modern negyed létesült: Dejvice, Bubenec, a Vinohrady egy része, Zizkov, Pankrác, Hanspaulka, Barrandov. A széles utcák, a három Moldva-híd és a kivezető országutak sokat javítottak a város közlekedési viszonyain. Sor került más kísérletező építészeti stílusok (expresszionizmus, konstruktivizmus, purizmus és a funkcionalizmus) alkalmazására is. Nagy-Prága lakosainak száma 1938-ban 962 200 volt. A város fővárosi-központosító feladatai mellett nagyipari központi jellegét is megőrizte. A gyárakban és a város ipari negyedeiben a kommunista párt nagy befolyásra tett szert, s ennek révén 1923 és 1938 között a négy legerősebb politikai párt egyikeként részt vett a prágai városi képviselő testületben és az országgyűlésben is. A müncheni egyezmény és az ország kormányképviselőinek kapitulációja 1938. szeptember 30-án Csehszlovákiát Hitler kezébe adta. A náci megszállás 1939. március 15-től 1945. május 9-ig tartott. Prága a Cseh-Morva Protektorátus fővárosa lett. A prágai nép azonban nem törődött bele a leigázásba, és a súlyos terror sem törte meg ellenállását, 1945. május 5-én fellázadt és megakadályozta, hogy a náci hadsereg a várost a hitleri Németország utolsó ellenállási gócává tegye. A Vörös Hadsereg május 9-én szabadította fel a várost. A második világháború idején Prágában 9080 ház sérült meg, kiégett az óvárosi városháza, sok család tető nélkül maradt. A város gazdasági és társadalmi élete egyaránt felújításra várt. Az 1948. február 20. és 25. közötti fordulattal lényegében megtörtént a köztársaság szocialista átalakulása. Az 1949-es igazgatási reform a fővárost 16 kerületre osztotta, élükre népi tanácsok kerültek, amelyet központilag a 100 tagú népi tanács irányított. Az 1960-as évek kezdetén a főváros lakóinak száma meghaladta az egymilliót, tíz kerületre osztották. Az igazgatás legmagasabb szerve Prága Főváros Nemzeti Tanácsa lett, élén a polgármesterrel. A modern urbanizáció állomásai: 1960-ban négy települést csatoltak a fővároshoz, 1968-ban további huszonegyet, 1970-ben újabb négy települést és végül 1974-ben még harmincat. A városi élet minden vonatkozásában fokozatosan áttértek az egyedi építési tervekről a hosszabb távú tervek megvalósítására, elsőként a lakásépítésre. Új lakótelepek létesültek: Petíiny, Cerveny vrch, Malesice, Invalidovna stb. Az utóbbi időkben egész városrészek épülnek, amelyeket a régi hagyományok szellemében városoknak neveznek: megépült a Severn! Mésto (északi város), épül a Jizní Mésto (déli város), megkezdődött a délkeleti város építése is. A városközpontban folyamatban van az értéktelen házak szanálása, megvalósítva az új épületek és az építészetileg értékes modernizált és rekonstruált épületek szimbiózisát. Az 1948 és 1976 közötti időszakban az ipari termelés tizenegyszeresére növekedett, legdinamikusabban a gépipar fejlődött. Prága a KGST energetikai hálózatának központjává vált, és bekapcsolódott a tranzit gázvezetékrendszerbe is. 1974-ben adták át a prágai metró C vonalának első szakaszát. A tervek szerint 1990-ig 40 km metróútvonal létesül. Három körút és ezeket metsző, az autópálya bekötő útvonalaihoz csatlakozó gyorsforgalmi sugárút készül, nemcsak a közlekedés meggyorsítása, hanem a város történelmi magvának megóvása érdekében is. A 70-es évek építészete a város központját újabb épületekkel gazdagította. Nagy gonddal történik a történelmi objektumok rekonstrukciója : az Emauzy-kolostor rendbehozatala (1967), a Karolinum melletti 15 egyetemi épület restaurálása (Fragner munkája, 1959), folyamatban van a prágai vár komplex régészeti feltárása, rekonstrukciója és a Nemzeti Színház rekonstrukciója, környezetében új épületekkel. Jelentős művészeti központtá válik a Nemzeti Galéria, amely újabb kiállítási termeket kap a restaurált román és kora gótikus Anna-kolostorban. 1974-1976-ban elkészült Prága 2000-ig terjedő általános fejlesztési terve a szükséges intézkedésrendszerrel PRÁGA 253
