Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)

Nicosia

A város kereskedelmi és közigazgatási szerepének köszönhető általános fellendülés i960 után azonban nem sokáig tartott. A köztársaság alkotmánya működéskép­telennek bizonyult, és a nemzetiségi ellentétek kiéleződé­séhez vezetett. Nicosia - a görögök és törökök lakta város - utcai harcok és pusztítás színhelye lett. 1963-ban a nemzetiségi összecsapások után a városfallal körülvett terület északi része török ellenőrzés alá került. A görög ciprióták ide nem léphettek be. 1974. július 20-án a török hadsereg megszállta a várost. A kormány az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához fordult segítségért, ez pedig a tör­vény és a rend helyreállítására békefenntartó erőket kül­dött Ciprusba. A békefenntartó erők egyik intézkedése az volt, hogy a két nemzetiséget elválasztó zöld vonalat létesítettek, amely a várost gyakorlatilag két részre vágta. Miután a ciprusi kérdést mind a mai napig nem sikerült megoldani, Nicosia megosztott város maradt, két egymástól teljesen elzárt résszel. A zöld vonal menti részek hanyatlásnak indultak és lakóik elköltöztek. Az út- és építésügyi szabályzat értelmében az építési és városrendezési tevékenység irányítása és végrehajtása az alábbi intézmények hatáskörébe tartozik: a) Municipal Corporation of Nicosia (Nicosia Hely­­hatósági Testületé) a város közigazgatási határain belül. b) Az Improvement Board (Szépészeti Bizottság) ha­táskörén belül a nicosiai területi felügyelő ellenőrzése alatt működő bizottságok, amelyek választott és a kormány által kinevezett tagokból állnak. A Department of Town Planning and Housing (Város­­tervezési és Építésügyi Hivatal) tanácsokkal látja el az illetékes hatóságokat. A várostervezési törvény (90/1972) szerint mind a helyi, mind a regionális tervezés, következésképpen a várostervezés is a Belügyminisztérium felügyeleti hatás­körébe tartozik. A törvény lehetővé teszi, hogy a belügy­miniszter ezt a hatáskört bármilyen személyre, testületre vagy hatóságra átruházza, és hogy a minisztertanács e tör­vény jobb végrehajtása érdekében tervezési bizottságot nevezzen ki. Ennek alapján a Minisztertanács 1973-ban jóváhagyta a tervezési bizottság létesítésére és hatáskö­rére vonatkozó előírásokat. A ciprusi kormány, egyetér­tésben a Nicosiai Fővárosi Tanáccsal (Municipality of Nicosia), a Várostervezési és Építésügyi Hivatallal, vala­mint a Ciprusi Műemlékhivatallal (Cyprus Department of Antiquities) elhatározta, hogy számos épület műemlékké nyilvánításával megőrzi a város falakkal határolt részének történelmi jellegét. IRODALOM MARATHEFTIS, FRIXOS, S.: Location and Development of the Town of Leucosia (Nicosia) [Leucosia (Nicosia) vá­rosának fekvése és fejlődése]. Cyprus, Nicosia, 1977. 159 p. Nicosia fejlődésének áttekintése a történelem előtti idők­től, különös tekintettel a város fejlődését meghatározó földrajzi és történelmi tényezőkre. MICHAELIDES, Agnes M.: Xcópoc, 7) IlaXiá Aeuxwcia [Hóra, a régi Leukózia]. Görög nyelven, Nicosia, 1977. 310 p. Nicosia élete a századfordulón és korábban: utcák lakóházak, közigazgatási és más hivatalok, iskolák, kultu­rális és társadalmi élet, kereskedelem és üzleti élet, köz­lekedés, újságok, ruhaviselet stb. Ludwig Salvator, Ausztria főhercege: Levko­­sia, die Hauptstadt von Cypern [Levkosia, Ciprus fővá­rosa]. [Prag], 1873. Angol nyelvű kiadása: Leukosia, Lon­don, 1881. FORRÁSOK A városi levéltár csak a közelmúltban alakult meg, és még rendezés alatt áll. 219 NICOSIA

Next

/
Thumbnails
Contents