Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Bevezető
adatokból, valamint a rendelkezésre álló irodalomból az összehasonlító várostörténet-írás számára egyedülállóan értékes táblázatsor állt össze. Az adatsorok egyenlőtlenségén még a szakirodalom felhasználása sem enyhített, bár sikerült néhány a kötetben különben nem szereplő városról adatok felderítése. Tisztában voltunk azzal, hogy a szempontok csupán iránymutatásul szolgálhatnak. Teljes egységesítés szinte elképzelhetetlen. Már a kötet jellegéből is következik pl. a legfontosabb ellentmondás: az, hogy a történelemszemléletnek az egyes fejezetekben megnyilvánuló alapvető különbsége szükségszerűen jelen lesz és ez olyan tény, amit egy nemzetközi kiadványban el kell fogadnunk. A szemlélet különbözősége mellett történelmietlen lenne túlzott egységesítésre törekedni olyan különböző történelmi sorsú, adottságú városok esetén, mint Koppenhága, Berlin, Szófia, Madrid, London vagy Budapest. A történelmi sors a forrásanyagban és különösen annak kialakulásában, de mai kezelésében is olyan jelentős különbözőségeket jelez, ami épp ebből az anyagból szembetűnően kiütközik. Elkerülhetetlen a stílus különbözősége is. Más a szigorúan lexikális módszerekkel dolgozó Bonn, Bern anyaga, mint a romantikus színes spanyol fogalmazás vagy az egzakt angol társadalomtudományon nevelkedett dublini vagy stockholmi szerző írása. Munkánk során fény derül arra is, hogy források keletkezésének, tárolásának ügye is városonként szükségszerűen másképp súlyozódik, pl. más egy több száz éves intézményfejlődés, mint egy későbbi, centralizációs törekvés keretében kialakított intézményrendszer esetében. Még az irodalomjegyzék sem egységesíthető, hiszen városonként más és más várostörténeti hagyományok a mérvadók. Van, ahol a több száz évet felölelő bibliográfia tájékoztat a város múltjáról, illetve annak forrásairól, máshol gyakorlatilag még csak egyelőre résztémákat feldolgozó könyvekre, esetleg folyóiratcikkekre voltunk utalva. Végül is - a szerzői szabadságot is méltányolva -, ahol ez lehetséges volt, a megírt anyagok szerkezetét megőriztük. Az egységes szerkezet megvalósítása érdekében inkább tipográfiai megoldásokat alkalmaztunk. A tipográfiai megkülönböztetéssel csak az adott szervezeten belüli összetartozást és alárendeltséget érzékeltettük. Az eredetileg beérkezett, szakmailag rendkívül értékes anyagok mennyisége az itt közöltek háromszorosa. A teljes anyag nyilvántartására Budapest Főváros Levéltárában gyűjteményt alakítottunk ki, ahol a beérkezett fejezetek eredeti terjedelemben az adott főváros anyanyelvén és a közlés nyelvén megtalálhatók. Természetesen ez minden kutató rendelkezésére áll, akár eredetiben, akár mikrofilmen. Az elmúlt öt esztendőben szerteágazó munkánk sikeréhez nagyban hozzájárult az európai fővárosok polgármestereinek és statisztikai hivatalainak közreműködése. Felbecsülhetetlen segítséget kaptunk a forrásfeltárásban részt vevő intézményektől. A levéltáros kollégák nemcsak nagy szakismerettel, hanem a népszerűsítéshez szükséges irodalmi készséggel vállalták az újszerű munka megoldását, türelmükért és áldozatkészségükért messzemenő köszönet illeti meg őket. Köszönet illeti számtalan adatszolgáltatónkat, akik hozzájárultak az adatok pontosításához. Nagy szakmai és szervezési tapasztalataival a munka minden fázisában segítségünkre volt a Nemzetközi Levéltári Tanács Végrehajtó Bizottsága, s annak - tevékenységünk időszakában soros - elnökei, F. I. Dolgih és James B. Rhoads. A szerkesztő bizottság köszönetét fejezi ki a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának, amely a helsinki értekezlet szellemében, munkánk minden fázisában készséggel bocsátotta szervezetét rendelkezésünkre. Külön köszönet illeti a Kulturális Kapcsolatok Intézetét és személy szerint elnökét, Rónai Rudolfot, aki e kötet munkálataiban a kormányok közti kétoldalú kulturális együttműködési szerződésének és az intézmény alapokmányának szellemében tevékenyen részt vett. Köszönjük Budapest Főváros Levéltára dolgozóinak közreműködését, akik munkaidejüket és munkakörüket messze meghaladó figyelemmel és intenzitással vállalták a szervezés összes munkáját. A legkevésbé látványos, de talán a legtöbb hibalehetőséget magában rejtő munka a fordítóké volt, akár idegen nyelvről magyarra, akár magyarról idegen nyelvre kellett fordítaniok. Ez nemcsak az idegen nyelvű kötet munkájában volt fontos, hanem a magyar könyvnél is, hiszen nemcsak a levéltárak, múzeumok, könyvtárak szakkifejezéseit kellett elsajátítaniok, hanem szinte minden egyes város történetének szakaszait, hivatalainak sajátosságait megértve kellett az egységes nyelvezetet és fogalomrendszert kialakítaniok. Tisztelettel tartozunk a kötet létrehozásában közreműködőknek, kiadói, nyomdai munkatársainknak, akik szakmai igényességükkel szintén hozzájárultak ezen mű megjelenéséhez. Dr. SágvAri Ágnes Budapest Főváros Levéltára főigazgatója 19
