Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)
Madrid
utána újjáépítették a teret. 1672-ben a Panadería égett le, X. Donoso építette újjá. Az 1791-es harmadik tűzvész után leégett a nyugati homlokzat. Az újjáépítést J. de Villanueva végezte ötről háromra csökkentve az emeletek számát. 1853 körül a tér még teljesen zárt jellegű volt. Jelenlegi külsejét az 1961-es rendezéskor kapta. E térnek a rendezése volt századokon át az egyetlen jelentős, az egész lakosságot érintő átalakítás Madridban. III. Fülöp közkutakkal is díszíteni kívánta a várost és több téren szökőkutakat emeltetett. A városháza terveit először G. de Móra készítette el az Escorialéval megegyező klasszikus stílusban. Halála után (1648) J. de Villareal, majd T. Ardemans folytatta az építkezést, a barokk homlokzatot M. Arredondo tervezte, ez utóbbi csak 1690-ben valósult meg. Az Uceda herceg számára épült nagy palota 1747-től Kasztília és India Tanácsának székhelye volt (ma Capitanía General, építészei J. de Herrera és G. de Móra). Megépült a Cárcel de Corte (udvari börtön, ma Külügyminisztérium, építője: J. B. Crescendi, 1634). A XVII. században is számos, egyházi célokat szolgáló épületet emeltek, ezek azonban építészetileg nem jelentősek, belső berendezésük miatt viszont méltók az említésre. Többek között: az Escorial stílusában épült Carmen Calzado (M. de Soria alkotása), az Encarnación-templom (J. G. de Móra építette, belső díszítése V. Rodriguez műve), a római II Gesü mintájára épült San Isidro-templom (F. Bautista és P. Sánchez alkotása), a Calatravas (Fray Lorenzo de San Nicolás műve), a Comendadores de Santiago-templom (építője J. Olmo) stb. IV. Fülöp korában, 1630-ban kezdték meg a Cuartónak nevezett királyi lak átalakítását, kibővítését s hozzá kert építését. E célból a környező telkeket, mezőket megvásárolták. A munkálatokhoz Madrid városa 20 000 arannyal járult hozzá. így jött létre a Buen Retiro-kastély és a tágas park, kerti lakokkal, madárházakkal, tavakkal, lugasokkal stb. Az épületekből ma már csak a Casón del Buen Retiro, a nagy ház áll, a jelenlegi Museo de Artillería (Tüzérségi Múzeum). Szerencsére megmaradt a parknak egy nagy része, s ez napjainkban a város tiszta levegőjét biztosítja. A XVI. és a XVII. század uralkodó stílusa a reneszánsz. Ennek két irányzata volt: az olasz mesterek által behozott purista (ennek legnevesebb képviselője J. de Herrera) és a katalán, másként platereszk stílus, amelyre a gazdag díszítés jellemző. A XVII. és XVIII. századi spanyol barokk stílusban még nagyobb szerepe van az ornamentikának; Churriguera és követői már szinte tobzódnak benne. A XVIII. század elején Spanyolországot örökösödési háború emésztette. II. Károly, az osztrák dinasztia utolsó spanyol királya utód nélkül halt meg. A trónért XIV. Lajos francia király unokája: Fülöp, valamint az osztrák főherceg harcolt. Fülöp lett Spanyolország királya, és ezzel megkezdődött a Bourbon-dinasztia spanyolországi uralma. 1715-ben, a háború befejezése után Francisco Salcedót, Vadillo őrgrófját nevezték ki Madrid polgármesterévé (Corregidor). Salcedo egyike volt az elsőknek, akik világosan felismerték, milyen igényeket támaszt egy modern városfejlődése. Neki köszönhető az esztétikai szempontból is figyelemre méltó Toledo-híd építése (1718-1722), a Virgen del Puerto sétány rendezése és számos monumentális szökőkút létesítése. Vadillo őrgróf és P. de Ribera építész Madridja a legfranciább Bourbon király uralkodása alatt, a francia ízlés hatása ellenére, megőrizte tiszta spanyol barokk jellegét és paradox módon tősgyökeres spanyol város maradt. A nemesek, lépést akarván tartani az udvarral, számos palotát építettek. Néhány igen szép megmaradt közülük, amelyek kitűnő példái a tipikusan spanyol és madridi nemesi lakóházaknak, ilyenek a Miraflores-, a Santana- és a Perales-paloták. Az Alcázar 1734-ben, szörnyű tűzvész következtében elpusztult. V. Fülöp király F. Juavara olasz építésszel készíttette el az új palota terveit. Halála után tanítványa, J. B. Sachetti folytatta és fejezte be az építkezést V. Rodriguez közreműködésével. VI. Ferdinánd (1746-1759) alapította a Visitaciónvagy más néven Salesas Reales-kolostort. A Salesastemplom és a kolostor (jelenleg Palacio de Justicia, Igazságügyi palota) ma is monumentális együttest képez. A Bourbon királyok közül III. Károly (1759-1788) tette a legtöbbet Madrid rendezéséért. Mihelyt trónra került, F. Sabatinire bízta az összes királyi építkezés vezetését. Sabatini tervezte a diadalív formájú Puerta de Alcalát (Alcalá kapu, 1764-1778) III. Károly madridi első bevonulásának emlékére. A kapu közvetlen kapcsolatban van a Buen Retiro-parkkal és a Prado de San Jeróminóval, amelyek természeti adottságaik révén kiemelkednek a Madridot övező területből. Kellemes sétányokat alakítottak ki, amelyeket akácok, szilfák és jegenyék szegélyeznek. Sabatini tervezte a San Francisco el Grande-templom és -kolostor előzetes terveit és az ő műve az Alcalá úton levő Aduana (Vámpalota) is. Foglalkozott az utcák vízelvezetésével, olajlámpákkal való megvilágításával és tisztán tartásával is; jelentősek voltak technikai újításai. Sabatini halála (1775) után III. Károly az építkezések fő irányítójának Villanuevát, a spanyol építészet egyik kiemelkedő, neoklasszicista stílusban alkotó művészét nevezte ki. ő vette kézbe a legjelentősebb létesítmények, a Jardín Botánico (Botanikus Kert), a Museo de Ciencias Naturales (Természettudományi Múzeum) és az Observatorio (Csillagvizsgáló) építését. Madrid a XVIII. század végén is megőrizte a Habsburg királyok idejében kialakult szerkezetét, a külső kerületekben azonban III. Károly átalakításokat hajtott végre. MADRID 197
