Hoogewoud, Guido S. et al.: Az európai fővárosok építéstörténeti forrásai (Budapest, 1982)

London

sítő mutató készült az LJ-hez 6 kötetben, 1510-1883 és a CJ-hez 8 kötetben, 1547-1879; ezután tízévenkénti mu­tató van mindkét sorozathoz. Emellett a CJ 1547-től máig, az LJ 1820-tól máig tárgyszavanként külön is mutatózva. A Ház ügyeiről készített jegyzőkönyvek (Minutes of Proceedings in the House) 1610-1978 Ezek a jegyzetek (HL 1610-től máig kéziratban; 1825-től máig nyomtatásban; HC 1680-tól máig nyomtatásban) olyan részleteket tartalmaznak, amelyeket az illető nap­lóban nem nyomtattak ki. A vitákról készült feljegyzések (Records of Debates) Az 1803 előtti korszakra vonatkozó vitagyűjtemények közül a leghasznosabb a W. Cobbet és T. C. Hansard által kiadott The Parliamentary History of England [Anglia parlamenti története] 1806-1820, 36 kötetben. Az általános Hansard néven ismert The Parliamentary Debates [A par­lamenti viták] c. mű 1803-mal kezdődik, de szó szerinti jegyzőkönyveket csak 1909-től tartalmaz. A korábbi kö­tetek szelektívebbek, ezért valószínű, hogy nem találjuk a helyi javaslatok vitáit. Tárgy és szónokok szerinti mu­tatók. Bizottsági eljárásokról készített feljegyzések (Re­cords of Proceedings in Committees) A magán- vagy helyi és személyi javaslatokat mindkét Ház majdnem mindig a második olvasás után a vizsgáló bizottsághoz utalja, ahol részletes vita bontakozik ki. A HL bizottsági könyvek, 1661-től mindmáig, kb. 700 kötet, a vizsgáló bizottságok előtti eljárást örökítik meg. Az ellenzék nélküli javaslatok vitája általában csak for­mális. HC bizottsági könyvek, 1841-től máig, kb. 180 kötet, hasonlóan a HL-hez. HL bizonyítás, 1771-től máig, kb. 2800 kötet. A legko­rábbi londoni vonatkozás egy 1771-es. A következő kö­tetek kérdések és feleletek szó szerinti leírásából állnak, kivéve 11 nyomtatott kötetet. Mindkét Házból csak igen kevés Londont érintő bizottsági irat maradt fenn. HC- vizsgálat 1833-tól máig, kb. 3590 kötet, amelyeket kiegé­szít a bírák előtt folytatott vizsgálat 370 kötete, hason­lóan a HL-hez. A bizottsági jelentéseket a vonatkozó naplókban nyom­tatták ki. Törvényjavaslatok és törvénycikkek (Bills and Acts of Parliament) London topográfiájának legfontosabb változásait törvény­cikkek szentesítették. Egyes magántörvények külön ha­talmat juttatnak egyéneknek vagy csoportoknak - bele­értve a helyi hatóságokat, a törvényes társaságokat vagy magántestületeket -, ami egyébként nem illetné meg őket az ország joga szerint. Az ún. magántörvénycikkeket (private bills) a parlamenten kívüli testületek petíciói kezdeményezték. A magántörvénycikkek papíron vagy tisztázatban le­másolva pergamenen vagy mint nyomtatványok marad­tak fenn, de egyik alakban sem őrizték meg a teljes soro­zatot. 1794-től kezdve a magántörvénycikkek állandó szabály­zata előírta az alábbi iratok tárolását: a tervezett csator­nák és vízfolyások, a korláttal elzárt utak, vasutak s más helyi javítások tervei, a tervezett építmény keresztmetszete, tulajdonosoknak, birtoklóinak vagy bérlőinek neve és vé­leménye (egyetértenek-e a javaslat szándékaival), a költ­ségbecslések és az elkészülési idő megjelölése. Néhány terv (pl. a hidaknál) homlokzatrajzot is tartalmaz. 1853-tól elrendelték, hogy mutassák be a munkáslakások le­bontásának tervét. Ezek a magánjavaslati letétek a terve­zett munkák célját és a terület topográfiáját mutatják. Néhány kihagyással az 1497 óta hozott minden törvény oklevélmásolata - amelynek neve Original Acts (eredeti iratok) - megvan a HL-levéltárban. Minden köztörvény ki van nyomtatva és elérhető az ülések köteteiben 1485-től. Címük The Statutes of the Realm (A Birodalom törvényei) (1235-1713, 1810-1828), vagy The Statutes at Large (A törvények általában). A helyi és személyes törvénycikkek, amelyeket köztörvénynek nyilvánítottak, ugyanabban a sorozatban jelentek meg, mint a Public General Acts (Nyilvános köztörvények) 1660 után. Bírói iratok (Judicial Records) Ezek fellebbezések a HL-hez, 1621-től máig, és a fel­lebbezők és válaszolók nyomtatott ügyei, 1702-től szintén napjainkig. Vonatkozhatnak Londonban levő ingatlanok jogvitáira. Katalógusok. Az ülések iratai (Sessional Papers) Mindegyik Ház elé különféle iratok kerültek. A HL-ira­­tok, amelyeket „Main Papers”-nek (fő iratok) neveznek, tartalmaznak petíciókat, válaszokat a Ház rendeletére vagy a Koronához szóló feliratokat. Felelős biztosok évi szám­adása és utasító iratok. Ezekhez hasonlóak az ún. „Unprinted Papers” (nem nyomtatott iratok), 1850-től napjainkig. Mindkét Ház üléseinek iratait részben kinyomtatták 1801- től napjainkig (HL kb. 6950 kötet, HC kb. 9850 kötet). Katalógusok (HC 1801-1949, HL 1801-1886; ezen túl mind a HC, mind a HL sorozatát ülésenként katalogizál­ják). 1714 után House of Lords Sessional Papers [A Lordok Háza ülési iratai], kiadta F. W. Torrington. A parlamenti iratok, bizottsági jelentések s a két Ház naplókötetei, melyek nyomtatásban jelentek meg, a kezdetektől nap­jainkig terjedő tartalommal. Westminster-palota (The Palace of Westminster) A Westminster-palota berendezésére vonatkozó egyes té­telek a HL parlamenti hivatala iratai között. Az újjáépí­tésre vonatkozó nyomtatott jelentések a két Ház ülési iratai között. Mindkét Ház gyűjtötte a palota rajzait, metszeteit, festményeit a különböző korszakokban, ezek ma az épületet díszítik. Lásd: R. J. B. Walker: Catalogue of Paintings, Drawing, Sculpture and Engravings in the Palace of Westminster [A Westminster-palota Festményei­nek, Rajzainak, Szobrainak és Metszeteinek Katalógusa] gépírás, 7 kötet pótlásokkal; a legtöbb a HL levéltárában. Vegyes iratok (Miscellaneous) A Shaw-Lefevere iratok Hyde Park Gardens-beli, White­hall Place-i, bettersea-i és wimbledoni ingatlanokról közöl­nek adatokat. A Ratcliff Charity Trust iratai (Történeti gyűjtemény 62. sz.) iskolákról stb. tudósítanak. LONDONI KERÜLETEK (LONDON BOROUGHS) Minden londoni kerület létesített egy helytörténeti szek­ciót vagy levéltári osztályt könyvtári szolgálatának kereté­ben. Az egyházközségek fennmaradt iratai - amelyeknek kelte egyházközségenként változó -, valamint a helyi hivataloké, bizottságoké, trösztöké és kerületi tanácsoké a külvárosok fejlődését tükrözik. Összeállították hely­­történeti forrásaik útmutatóját vagy rövid jegyzékét is. Sekrestyeiratok és egyházgondnokok számadásai a lon­doni egyházközségekben a XVI. századtól kezdődően. 192 EURÓPAI FŐVÁROSOK

Next

/
Thumbnails
Contents